102 milliárd forintot osztott szét a kormány különböző feladatokra – derül ki a kedd este megjelent kormányhatározatból, amely ismét azt mutatja, hogy a tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvénynek nincs sok köze a valósághoz, a kormány tetszése szerint csökkenti vagy növeli a különböző célokra szánt kereteket.

A legnagyobb tételek: vasúti fejlesztésre 26,5 milliárd forinttal, külgazdasági fejlesztésekre, nemzetközi tagdíjakra és európai uniós befizetésekre, valamint a Hungary Helps programra összesen 29 milliárd forinttal jut több. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ csaknem 3 milliárdot kap, az iskolákat irányító Klebelsberg Központ pedig dologi kiadásokra (ami a tankerületek adósságtörlesztését is jelentheti) 2,3 milliárdot, a büntetés-végrehajtás bérekre és azok közterheire 1,2 milliárdot kap.

Az állami cégek beruházásaira 6,4 milliárd jut, és külön a Pázmány Péter Katolikus Egyetem beruházására 1,1 milliárd. A Nemzeti Filmintézet 4,8 milliárd, a Művészetek Palotája 2,3 milliárd pluszt kap működtetésre, ami azt mutatja, hogy a költségvetés készítésekor nem jól mérték fel, mennyi pénzből tudnak működni ezek az intézmények.

Belügyi ágazati informatikai feladatokra 8,5 milliárddal jut több, de ezenfelül, mint szinte minden ilyen költségvetés-átírás során, a Miniszterelnöki Kabinetiroda külön 6,5 milliárddal szerepel a táblázatban „kormányzati infokommunikációs szolgáltatások” címén. Ezeknél sokkal kisebb összeg, 609 millió forint többlet jár a szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatására.

A kormány ezenkívül engedélyezte a turisztikai fejlesztési feladatok kiadási előirányzatának megnövelését 8,2 milliárddal, a Honvédelmi Minisztériumnak pedig azt, hogy „a sportingatlanok folyamatos üzemeltetésének biztosítása érdekében” 2025–2027-ben 29 milliárd forint kötelezettséget vállaljon. Másfél évvel elhalasztották viszont a határon túli magyarságnak szóló „Kárpát-medencei óvodafejlesztési program” lezárását: ez év vége helyett az új határidő 2026 közepe.