Nagy árhullámokra készül a vízügy, a Lajtán és a Rábán az eddigi vízállási rekord is megdőlhet. Budapesten már a jövő hét elejére a rakpartok szintjéig emelkedhet a Duna. A vízügy figyelmeztet: bizonytalan, hogy pontosan mikor és hová hullik a csapadék, de az biztos, hogy sok lesz.
Rendkívüli csapadékmennyiségre figyelmeztet a vízügy, amely a térség folyóinak vízgyűjtőire hullott, és hullhat a következő napokban, és ami komoly árhullámokat okozhat a hazai vízfolyások nagy részén.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) pénteki közleményében arra emlékeztetett, hogy egy mediterrán ciklon hoz számottevő csapadékot az Alpok, illetve a Kárpát-medence nyugati és északi részére egészen hétfőig. Bár az előrejelzésben sok a bizonytalanság – hogy pontosan hol esik majd sok eső –, de az biztos, hogy jelentős mennyiségű – akár 50-215 milliméter– csapadék hullhat majd.
A hazai szempontból érintett vízgyűjtők – nyugatról keletre haladva – jelenleg a Duna (a Traun, az Enns, a Morva és a Vág) mellett a Dráva, a Mura, a Rába és a Lajta, valamint kisebb mértékben a Balaton, az Ipoly, a Zagyva, a Sajó és a Tarna.
Az OVF szerint a legfrissebb meteorológiai előrejelzés alapján
- a Dráván Drávaszabolcsnál I. fok feletti,
- a Dunán Nagybajcsnál, illetve a Murán a III. fokot meghaladó, míg
- a Lajtán és a Rábán a valaha mért legnagyobb vízállást (röviden LNV-t) megközelítő, akár ezt is meghaladó tetőző vízállások sem zárhatók ki.
Budapesten az alsó rakpartok szintjét a jövő hét első felében érheti el a Duna vízszintje.
A Tisza részvízgyűjtői közül a Zagyván és a Sajón I. fok feletti, míg a Tarnán II. fok feletti tetőzés valószínűsíthető.
A helyzetre tekintettel péntek reggel 8 órától működik a vízügy árvízvédelmi feladatait koordináló Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT). Már felmérték, mennyi ember, eszköz, gép és anyag kell majd a védekezéshez. Ha szükséges, a településeknek is műszaki segítséget nyújtanak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.