A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) szerint valótlanságot állított a 24.hu és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a kormányhivatalokban és járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők béréről. A portál korábban arról írt, hogy ebben a munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetése a garantált bérminimum (jelenleg bruttó 326 ezer forint) környékén mozog. Arról is beszámoltak, hogy az államigazgatást működtető dolgozók körében 2018 óta csak egy ízben, 2022-ben történt általános, 10 százalék körüli illetményemelés.

Boros Péterné MKKSZ-elnök szerint a közigazgatási tárca által közölt, négy évre lebontott 50 százalékos illetményemelés valójában nem általános bérfejlesztést, hanem bértömegemelést jelöl. Ez az átlagérték úgy jöhetett ki, hogy a minisztérium által rendelkezésre bocsátott bértömegből a magasabb beosztású munkatársak fizetését évről évre emelték, a többiekét pedig jellemzően nem – írta a portál.

A kormányhivatali dolgozók közül mintegy 27 ezer a beosztott ügyintézők létszáma, velük szemben áll körülbelül a 6 ezer vezető pozícióban lévő tisztviselő. Egy évi átlagosan 10 százalékos illetményemelés összeállhat oly módon is, hogy az előbbi kategóriából senki nem kap emelést, míg a másodikban 20 százalékkal növelik a fizetéseket. Az átlagkereset mutatója ugyanakkor nem tükrözi a valóságot, hiszen ebben a rendszerben a vezető tisztviselők „politikai alkalmazottak”, a jutalmazás káderszemléletre épül.

A helyzeten változtathat a bérek átláthatóságáról szóló EU-irányelv bevezetése, ezt a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni jogrendszerükbe. Az irányelv nyomán a közszférában is nyilvánossá, összehasonlíthatóvá kell tenni az egyes dolgozók béradatait, máskülönben a magyar állam perelhetővé válik.