136,8 milliárd forint értékben vettek fel az emberek lakáscélú forinthitelt idén júliusban – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Ez 9,4 milliárd forinttal több, mint júniusban, és közel háromszor annyi, mint egy évvel korábban.

Az új szerződések átlagos kamatlába 7,24 százalék – egy éve ilyenkor még 10,41 volt, egy hónapja pedig 7,06. A kamat leginkább a csok plusz hitelek miatt nőtt, a támogatott hiteleknél ugyanis 8,27-ről 8,86 százalékra emelkedett egy hónap alatt az átlagos érték.

Személyi hitelből 80,1 milliárd forintot vettek fel júliusban, miközben egy éve 49, egy hónapja pedig 69,5 milliárd forint volt ez az összeg. Az átlagos kamat a tavalyi 19,46-ról és a júniusi 17,69-ről 17,56 százalékosra csökkent.

Összességében 247,7 milliárd forint volt a lakáshitelek, személyi kölcsönök, babaváró és a szabad felhasználású jelzáloghitel új szerződéseinek értéke. Ahogy azt a Bankmonitor kiszámolta, ez egy év alatt 118,2 milliárdos emelkedés, és eddig egyetlen hónap volt, 2022 májusa, amikor ennél nagyobb összegben költöttek a magyarok új hitelszerződéseket. Egy trend viszont megfordult – hívták fel a figyelmet. Az átlagos kölcsönösszeg csökkent egy kicsit: a júniusi 2,67 millió forintról 2,58 millióra ment le.

Lakásfelújításra 4,7 milliárd forintot adtak, használt lakás vásárlására pedig 108 milliárdot. Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke úgy kommentálta ezeket a számokat: a 108 milliárdos érték nominálisan rekordközeli, de amekkora infláció volt, még nem járunk reálértékben a 2021-es szintnél, ezért nincs a használt lakások piacán pezsgés és általános áremelkedés. A felújítási hitel 4,7 milliárdját pedig annak fényében kell nézni, hogy 2021-ben és 2022-ben is voltak hónapok, amikor az érték meghaladta a 10 milliárdot. A kormány új otthonfelújítási támogatásának még nem lehet érzékelhető hatása a hitelezés emelkedésében, mert pályázni júliustól lehetett, és szinte elképzelhetetlen, hogy az összetett pályázati folyamatban eljussanak egy hónap alatt a hitel jóváhagyásáig – tette hozzá.