A késedelmes tranzakciók oka, hogy a kínai bankok szigorítottak a működésükön, miután a nyugati világ másodlagos szankciókkal fenyegette meg őket az oroszokkal való üzletelés miatt. A Reutersnek nyilatkozó források szerint ráadásul a probléma augusztusban a korábbiaknál sokkal súlyosabbá vált, és jelenleg több tízmilliárd jüannyi kifizetés van „beragadva” (1 jüan jelenlegi árfolyamon 50 forint).

A kínai állami bankok tömegesen állítják le a tranzakciókat, visszatartva az orosz vállalatoknak járó pénzt. Ez komoly érvágást jelent az orosz gazdaságnak, hiszen az elmúlt két évben Kína lépett elő az ország első számú kereskedelmi partnerévé, miután az ukrajnai invázió óta Oroszország gazdasági kapcsolatai az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal szinte teljesen megszűntek.

Kína adja az orosz külkereskedelmi volumen egyharmadát: egyrészt ipari berendezéseket, illetve ahhoz szükséges alkatrészeket exportál Oroszországba, másrészt olyan fogyasztási termékeket, amelyekhez az orosz lakosság nem jut hozzá a nyugati szankciók miatt. Kína pedig rengeteg olajat, földgázt és mezőgazdasági termékeket vásárol.

Miután az amerikai államkincstár júniusban kínai és más országok pénzintézeteit is megfenyegette azzal, hogy másodlagos szankciókat vet ki rájuk az Oroszországgal való együttműködés miatt, a kínai bankok azonnal szigorították a működésüket – mondta a Reutersnek egy olyan orosz e-kereskedelmi vállalat névtelenséget kérő vezetője, amely Kínából importált termékeket forgalmaz.

Kerülő úton érkezik a pénz

„Jelenleg minden határon átnyúló fizetés leállt. Sikerült megoldást találni rá, de ez három hétig tartott, ami nagyon hosszú idő, a kereskedelmi volumen pedig drasztikusan visszaesett ez alatt” – fogalmazott a forrás.

Egy ilyen megoldás az, ha az orosz vállalat aranyat vesz Kínában, azt Hongkongban eladja, majd a pénzt egy helyi számlán helyezi el. Az ehhez hasonló, több közvetítőn és országon átmenő kényszermegoldások ugyan megkerülik a kínai bankok megfelelőségi vizsgálatait, azonban rendkívül költségesek is: a tranzakciók akár 6 százalékát is elérhetik a többletkiadások (a korábbi, közel 0 százalékhoz képest). Ezt a költséget rengeteg kisvállalkozás nem fogja tudni kitermelni, és csődbe fognak menni – vetítik előre orosz kormányzati források.

Az orosz kormány is elismerte a problémát, azonban kijelentette: a gazdasági együttműködés mindkét ország számára fontos, és megoldást fognak találni.

„Ekkora mennyiségek mellett, ilyen barátságtalan környezetben lehetetlen elkerülni bizonyos problémás helyzeteket” – fogalmazott Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reutersnek. Hozzátette: „Kapcsolatunk valódi partneri szelleme azonban lehetővé teszi, hogy az aktuális kérdéseket konstruktívan megvitassuk és megoldjuk”.

Ez a konstruktivitás abban is tetten érhető, hogy a legfontosabb területeken (és cégeknél) a kifizetések egyelőre rendben mennek, és a politikai akarat is megvan a helyzet rendezésére. A probléma inkább a kisebb és közepes orosz vállalatokat érinti. A hírek szerint a közeljövőben  a külföldön nem tevékenykedő kínai pénzintézetek léphetnek be közvetítőkként, amelyeket nem fenyeget a szankciók réme. Ugyanakkor több szakértő megjegyezte: ezeknek a bankoknak gyenge az IT-infrastruktúrája, és nem rendelkeznek kellően képzett munkaerővel a feladat ellátásához.

Csökken az orosz import a szankciók árnyékában

A kínai vámhivatal adatai szerint az Oroszország és Kína közötti kétoldalú kereskedelem 1,6 százalékkal 137 milliárd dollárra nőtt 2024 első felében, miután 2023-ban 240 milliárd dolláros rekordot ért el. A hivatalos kínai statisztikák szerint 2024. január-július között – a fizetési problémák miatt – több mint 1 százalékkal, 62 milliárd dollárra esett vissza Oroszország Kínából származó importja.

Az orosz központi bank szerint Oroszország importvolumene 2024-ben 3 százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyihoz képest, a szankciók okozta korlátok miatt.