Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Gulyás Gergelynél lobbizhattak osztrákok azért, hogy a plázastop ellenére terjeszkedhessenek a cégeik; megelőzte a filippínó és vietnami vendégmunkások száma a Szlovákiából és Romániából érkezőkét; valószínűleg a végére ért a kamatcsökkentés. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hungarikum lett a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom, Schadl György új ingatlanos céget alapított, Orbán Ráhel pedig elmagyarázta, hogy akár dolgozik, akár nem, minden anyának nagy kihívás megszervezni az időbeosztását – és nem ezek lettek a hét legfontosabb gazdasági hírei. Hanem valószínűleg az: Gulyás Gergely évekkel ezelőtt együttműködött az osztrák szélsőjobboldali Heinz-Christian Strachéval, hogy egy osztrák befektetői kör a plázastop ellenére is terjeszkedhessen Magyarországon. Hogy mely cégek, azt a kiszivárgott sms-ek nem nevezik meg, annyit tudni, hogy az OBI és a Müller tulajdonosa is írt Strachénak. Mindezt annak az anyagnak alapján osztotta meg a HVG-vel a Der Standard, amelyet az osztrák parlament vizsgálóbizottságának állítottak össze, miután az Osztrák Szabadságpárt elnöke egy állítólagos orosz milliárdosnővel ausztriai befektetések támogatásáról egyezkedett választási kampánypénzekért cserébe.
A kormány kérdésünkre azt írta: Gulyás soha nem is vett részt a plázastoppal kapcsolatos testület munkájában, és egyébként is, semmilyen gazdasági ügyben semmilyen segítséget sem a korábbi alkancellár hivatali ideje alatt, sem azt követően soha nem nyújtott. Strache pedig a Der Standardnak mondta azt, hogy ő csupán a kapcsolatteremtésben segített, és egy vitafórumot szeretett volna kialakítani.
A legmagasabb szintről sikáltatták el a Gattyán György cégcsoportja ellen folyó nyomozást – ezzel a nagyon súlyos váddal állt elő a Partizán műsorában Tiszolczi Lajos egykori NAV-os nyomozó őrnagy. Az állításait bizonyítékokkal nem tudta alátámasztani, a NAV pedig nem meglepő módon tagad.
Ami a politikai szálat illeti, Gattyánnak valóban jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben és pont akkor kezdett el az ellenzéket gyengítve pártot szervezni, amikor a NAV lezárta az ügyét, úgyhogy 20 milliárd forint elvesztését úszta meg. De ha csak a jogot nézzük, nincs fogás: 2012 óta minden bíróság – az uniós is – Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben.
Előzhetett a Fülöp-szigetek és Vietnam: ez a két ország van most már az MNB adatai szerint a 2-3. helyen a Magyarországra küldött vendégmunkások számában, Romániát és Szlovákiát letaszítva a dobogóról (az első változatlanul Ukrajna). Persze nem annyira a magyarok munkáját veszik el, sokkal inkább azért hívják ide őket, mert szabad magyar munkaerő egyre kevésbé van, és a demográfia sem nekünk dolgozik. Ha a kormány valóban szeretné még több százezerrel növelni a dolgozók számát, akkor érdemes volna lazítani a vendégmunkások foglalkoztatási szigorán, csak persze ezt lassan egy évtized idegengyűlölő kampányai után nehéz lenne eladni.
Az valahol érthető, ha Romániából és Szlovákiából már az ottani magyarok sem nagyon akarnak átjönni – épp most derült ki, hogy mi vagyunk az EU legszegényebb országa, már Bulgáriánál is rosszabbul állunk listán, igaz, a kormány szerint ez a szám csak azt mutatja, hogy mi okosan spórolunk, ahelyett, hogy költenénk a pénzünket. A határon túli magyarokat amúgy két ínséges év után most újra sok pénzzel támogatta a kormányunk – a valóban nemzetpolitikai célok mellett jelentős segítséget kapott a Fidesz-irányultságú szlovákiai magyar média, a foci és a jégkorong is.
A hét képe: bemutatták a magyar EU-elnökség logóját (és trumpista szlogenjét)
Az, hogy a kormánypropaganda óriási pénzügyi fölényben van az ellenzék hirdetési lehetőségeihez képest, nem sokakat lepett meg – mi most ennek egy, az önkormányzati választáson fontos részletéről szedtünk össze számokat. Az országos propaganda mellett talán kevésbé tűnt fel, pláne a budapesti olvasóknak, de nagyon sok vidéki városban azzal a technikával segítették meg a fideszes jelölt kampányát, hogy a vele készült interjút vagy róla szóló írást hirdetésként toltak meg a közösségi médiában.
A Facebook Ad Library szerint a kormánypárti lapok a 25 megyei jogú város polgármesterjelöltjeit összesen legalább 4,7 millió forintnyi hirdetésben reklámozták az április 20-tól június 9-ig tartó kampányidőszakban. A legtöbb pénzzel Vágner Ákos egri kampányába szálltak bele, és itt győzött is a Fidesz, a dobogó második-harmadik fokán álló Pécsett és Hódmezővásárhelyen viszont nem is kevéssel vesztett. Az is jól látható mintát követ, hogy ott költöttek sokat hirdetésekre, ahol szoros verseny ígérkezett, miközben a biztos nyerő vagy a tuti bukó helyeken (előbbire Kaposvár és Kecskemét, utóbbira Szeged a legjobb példa) pár tízezer forintot vagy egyáltalán semmit nem adtak.
Valószínűleg a végére ért az MNB kamatcsökkentési ciklusa, az utolsónak ígért körben 7,25-ről már csak 7 százalékra vitték le az alapkamatot. A jegybank annak ellenére óvatos, hogy az infláció a vártnál jobban csökkent eddig.
Csakhogy amint azt az Inflációs jelentésben részletesen le is vezették, ez a trend lassan megfordul, ráadásul ennek a csökkenésnek a nagy részét Magyarországon kívüli okok magyarázzák, mint például az, hogy a benzin olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt, vagy hogy a globális élelmiszerárak csökkennek. Így aztán a maginfláció jóval magasabb lehet éves átlagban a sima inflációnál, sőt, a jegybanki tűrészóna felső részét jelentő 4 százalék fölött maradhat, úgyhogy érdemes óvatosnak maradni, annyira nem erős még a gazdaságunk.
A Wallis Group és a Trueway eladta a Foxpostot a magyar piacon agresszíven terjeszkedő cseh Packeta mögött álló konzorciumnak. Ha erre a versenyhivatal is rábólint, a cégcsoportnak összesen több mint kétezer automatája lesz Magyarországon, ezzel előzi a jelenleg 1800 automatával működő GLS-t. A romániai eMag logisztikai vállalata, a Sameday 80 százalékos részesedést szerzett a Fürgefutár.hu-ban, és felvásárolta a több mint 700 Pick Pack Ponttal bíró Sprinter Futárszolgálatot a Magyar Lapterjesztő Zrt.-től. Így a Magyar Postán kívül nem maradt magyar szereplő a szektorban.
Abból a szempontból logikus ez, hogy Magyarország kiváló kísérleti terep, hiszen a csomagautomata-piac Nyugat-Európában még gyerekcipőben jár, és régiós szinten a cseh és a lengyel piac mellett a magyar is kiemelkedik az automaták számában. „Árgus szemekkel figyelik, hova fut ki a folyamat, mennyire értékálló ez a kiszállítási megoldás, és hogyan lehet gazdaságosan üzemeltetni” – mondta a HVG-nek Madar Norbert, a GKID piackutató és tanácsadó cég partnere.
Eljutottunk lassan az Eb utolsó csoportköréig, számolgathatjuk, kik juthatnak be a legjobb 16-ba, de közben azért a gazdasági balhét nem úsztuk meg: több német is felháborodott azon, hogy a szponzorok között a nagy német cégek helyett a kínaiak nyomulnak. Például a főszponzor a BYD, miközben azért hosszan lehetne sorolni a német autóipari nagyokat, a német szövetség pedig úgy szerződött, hogy 2027-től már nem Adidasban fognak játszani.
De körbenéztünk a magyar foci kapcsán is: nemrég jöttek ki az éves beszámolók, úgyhogy most már nyilvános, hogy az öt legnagyobb magyarországi stadion üzemeltetője egyaránt nyereséggel zárta 2023-at. Igaz, a cégek közül csak kettő foglalkozik kizárólag az adott stadionnal, van, ahol a focicsapattal együtt üzemeltetik, máshol szórakoztatóközponttal összekötve.
Nyitóképünkön készül a Müller üzlet- és lakóháza a Váci utcában. Fotó: Reviczky Zsolt
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
