Az ágazatok naponta legalább hétezer embert ölnek meg a kontinensen.
A dohány, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az alkohol fogyasztása, valamint a fosszilis tüzelőanyagok használata évente 2,7 millió halálért felelős Európában, világszerte pedig 19 millióért – figyelmeztetett szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO), jobb szabályozást sürgetve ezekre a termékekre vonatkozóan. Összevetésül: a Központi Statisztikai Hivatal szerint a dunántúli nagyrégióban 2023-ban 1,4 millióan éltek.
Európában ez a „négy iparág naponta legalább hétezer embert öl meg” – idézték a szakosított ENSZ-szervezet közleményében Hans Kluge regionális igazgatót.
„Az iparágak célzott marketingstratégiák révén kihasználják a kiszolgáltatott embereket, félrevezetik a fogyasztókat, és hamis állításokat tesznek termékeik előnyeiről vagy környezetbarátságáról” – mondta az igazgató.
Hozzátette: ezek a taktikák aláássák a küzdelmet a legnagyobb nem fertőző betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek ellen, amelyek tízből négy halálesetért felelősek Európában.
A WHO szerint a dohány-, élelmiszer-, tüzelőanyag- és alkoholipari óriáscégek termékeik népszerűsítésével akadályozzák az olyan betegségek megelőzésére és ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket is, mint a rák és a cukorbetegség.
A nagy csoportok gyakorlatai serkentik az egyenlőtlenségeket, rákot, szív- és érrendszeri, valamint krónikus légzőszervi betegségeket és cukorbetegséget idéznek elő, továbbá „jelentős akadályt jelentenek a megelőzési politikák számára” – sajnálkozott a WHO-illetékes.
A lakosság védelme érdekében a WHO szigorúbb szabályozás bevezetését kéri, különösen az egészségre káros termékek forgalmazása, a monopolisztikus gyakorlatok, a multinacionális vállalatok megadóztatása és a válságok idején kiszolgáltatottabb lakosság „kizsákmányolása” tekintetében. Hans Kluge úgy fogalmazott: az emberek minden körülmények között fontosabbak a nyereségnél.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.