Beengedjük Svédországot a NATO-ba, cserébe Gripeneket veszünk; a nagy ígéretek ellenére szörnyen indult az év a magyar költségvetés számára; valamire készül a Magyar Posta a csomagszállításokkal, de senki nem érti igazán, mire. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hosszú időn át bábozta el a magyar kormány és a tőle nagyon-nagyon független Fidesz-frakció, hogy tanakodnak, be tudjuk-e engedni Svédországot a NATO-ba, majd amikor már a törökök is rábólintottak a svéd tagságra, megszületett a mesterterv, hogy minél kisebb arcvesztéssel lehessen azt mondani, valamit mégis kaptunk: Magyarország megvásárolhat még négy Gripent, cserébe jövő héten megszavazhatják a svéd csatlakozást. A kormánypropaganda nagyot dolgozott, hogy megpróbálja sikerként eladni mindezt, de a története ezer sebből vérzik.
Vicces fejlemény lenne egyébként, ha a svéd NATO-tagságot harciasan ellenző Kövér Lászlónak kellene ideiglenes köztársasági elnökként aláírnia majd a parlament döntését, de úgy néz ki, még gyorsabban lezavarják Novák Katalin utódjának megválasztását. Orbán Viktor bejelentette, hogy Sulyok Tamás eddigi alkotmánybírósági elnököt jelöli elnöknek.
Európai és NATO-szintű hadipari fejlesztésekre sajnos tényleg szükség lehet: az orosz-ukrán háború most két éve tört ki, és Ukrajna jövője sötétebbnek tűnik, mint bármikor a 2022. nyári-őszi ellentámadásuk óta. Az ország szövetségesei eurószázmilliárdok kifizetését vállalták, de ez finoman szólva is akadozik, részben az európai óvatoskodás miatt, részben pedig azért, mert az amerikai jobboldal trumpista szárnya blokkol mindent a törvényhozásban, amit csak tud – összesítettük, mi valósult meg eddig az ígéretekből.
Öt százalék környéki GDP-növekedés és 3 százalékos infláció eléréséhez kívánt sok sikert Orbán Viktor Nagy Mártonnak az évértékelőjén – aztán pár nappal ez után már ki is jöttek a számok arról, hogy a kiinduló helyzet mennyire nem az óriási sikert vetíti előre. Épp Nagy Márton árulta el, hogy 2023-as GDP-arányos hiány 6,5 százalék lett, azaz magasabb a tervezettnél, a megemelt célnál, még jobban megemelt célnál, és a 2022-esnél is.
Az is kiderült, hogy januárban hiába lett többlete a költségvetésnek, az áfabevétel már most elmaradt a tervezettől, a bérekhez kapcsolódó bevételek a tavaly év végére előrehozott fizetésemelések miatt ugrottak meg, az államadósság finanszírozása pedig borzasztó drága. Az ígéreteket részletesen elemeztük podcast-adásnkban, a rémes 2023-at és a 2024-es gyenge kilátásokat pedig úgy mutattuk be: a kormány most hason fekvésből indulva szeretne sprintet nyerni.
Megszólalt Virág Barnabás MNB-alelnök is. Ő úgy számol, hogy a következő hónapokban 4 százalékhoz lehet közelebb az infláció, jövőre lehet 3 százalékos. És kicsit újraértékelte a múltat: már arról beszélt, hogy 2022 őszén egy pénzügyi válság előszobájában volt az ország.
Közzétette a kormány, mi mindent vár el egy vendégmunkástól a Magyarországon tartózkodásért. Az EU-n kívülről érkezőknek igazolniuk kell a társadalmi együttélés feltételeinek teljesítését, például ismernie kell az ország nemzeti jelképeit, a történelmi fordulópontjainkat, vagy épp az irodalmunk meghatározó személyiségeit. Ha mindez megvan, pár év elteltével akkor is menniük kell.
Nyilvánvaló, hogy ez tökéletesen életszerűtlen, egy ide érkező filippínó munkás, akinek a jogszabályok szerint élete sem nagyon lehet a gyáron és a munkásszállón kívül, attól aligha fogják elvárni, hogy bemutassa vaktérképen 1848 legfontosabb helyszíneit. Ha mégis, azzal saját terveinek tesz keresztbe a kormány – jobb híján arra lehet tippelni, meghoznak egy szabályt, amivel lehet kampányolni, majd aligha tartatják be.
A hét képe: Második helyezett lett fotós kollégánk, Kiss-Kuntler Árpád a Magyar Sajtófotó pályázat Budapest 150 éves sorozat kategóriájában az Angyalföld – hatvan év, hatvan kép sorozatával. A főváros ikonikus városrészének fejlődését mutatta be képpárokkal, megragadva múltat és jelent, állandóságot és fejlődést.
Nagyon csúnyán visszaestek a lakásépítések, országosan közel 10 százalékkal kevesebb épült 2023-ban, mint egy évvel korábban, de például Nógrád megyében összesen 38 lakás épült meg az egész év alatt. Új építésekre is egyre kevesebb szerződést kötnek, hiába minden kormányzati szándék.
Persze lakásokra nem csak itt van szükség: ahogy Magyarországon, úgy Európa-szerte sok más helyen is egyre nagyobb krízis van az albérletpiacon. Egy dolog az, hogy a bérleti díjak horrorisztikusak, közben egy teljes (másod)állásnak megfelelő időt és erőt beletenni, hogy kibérelhető lakást találjon az ember. A politika elsőre jónak tűnő válaszai pedig eddig vagy teljesen bedőltek, vagy egészen új problémákat okoztak.
Azt már tudtuk, hogy március végétől minden webshop köteles a Magyar Postát is felajánlani az áruja kiszállítására, most viszont megjelent a Posta honlapján egy árlistához egy nagyon furcsa mondat: „Amennyiben az általános szerződési feltételeinkben meghatározott postai szolgáltatást veszi igénybe, abban az esetben az Ön vásárlója által megrendelt terméket nem áll módunkban az Ön telephelyén felvenni".
Első alkalommal mutatta meg a médiának a BioTechUSA a szadai gyárát és logisztikai központját. Ott jártunk mi is: az üzemben évente akár 20 ezer tonna port, egymilliárd kapszulát és tablettát, és 20 millió fehérjeszeletet tudnak legyártani 103 ország számára.
Jókora botrány tört ki néhány éve, amikor kiderült, hogy a Nutella gyártásához szüretelt mogyorót sokszor embertelen körülmények között szüretelik török farmokon, méghozzá nem ritkán szíriai menekült gyerekek, de ennek ellenére a Ferrero még mindig leginkább Törökországból vásárol mogyorót – a világ teljes mogyorókészletének a negyedét ők veszik meg. A globális ellátási láncokat bemutató sorozatunkban ezúttal arról írtunk, hogyan jut el a boltokig a Nutella.
A pálmaolaj beszerzésénél – nagyrészt Malajziából érkezik ez – már óvatosabb a cég, ott hatékonyabban biztosítja, hogy ne legyen kizsákmányolás, az erdőirtás tilalmát pedig műholdas megfigyeléssel ellenőrzik. A kakaót legnagyobb részben Nigériából szerzik be, a cukorrépát és a vanilint Franciaországból, a nádcukrot Brazíliából, lecitint pedig Brazíliából, Indiából és Olaszországból, hogy aztán előálljon a híres olasz gyártmány.
Borítóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök (jobbra) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2024. február 23-án. Fotó: Veres Viktor
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.