Idén eddig 10%-kal csökkent a hongkongi tőzsde részvényeinek értéke, Sanghajban 7%-os a csökkenés, míg Sencsenben 10% - írja a CNN gazdasági rovata. Ilyen rossz számok utoljára 2015-ben és 2016-ban voltak a kínai tőzsdéken.

„Az elmúlt három év nagy kihívást és frusztrációt jelentett mindenkinek, aki pénzt fektetett be Kínában. A kínai részvények nyomott áron cserélnek gazdát mindenütt” – írta keddi elemzésében a Goldman Sachs, amely remekül ismeri Kínát, hiszen régi elnök-vezérigazgatója, Henry Paulson, aki azután az USA pénzügyminisztere lett, jelenleg Peking legfőbb lobbistája Washingtonban.

Mi okozza a problémát? Egy tucat gond jellemzi a kínai gazdaságot jelenleg: rekordméretű válság az ingatlanpiacon, defláció, hitelpiramisok, amelyeket senki sem tud áttekinteni igazán. Mindehhez járul az, hogy megindult a lakosság csökkenése, tavaly kétmillióval voltak kevesebben az 1,4 milliárdos országban, amely gyorsan öregszik. A fiatalok nehezebben találnak munkát, mint korábban. Amikor erre felfigyeltek a külföldi elemzők, akkor a pekingi statisztikai hivatal megszüntette a fiatalok munkanélküliségi adatainak közlését.

Mindehhez járul az, hogy Hszi Csin-ping elnök megpróbálja megrendszabályozni az óriási cégeket. Jellemző eset az Alibaba alapítójának története, aki megpróbálta tőzsdére vinni az Ants pénzügyi céget, de Pekingben leállították. Jack Ma, aki valaha Kína leggazdagabb embere volt, hónapokra eltűnt. Azóta előkerült, de a korábbival ellentétben igen visszafogottan szerepel, miután vagyonának és befolyásának jelentős részét elveszítette.

Az USA 2021-ben első számú stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát, és Joe Biden elnök fokozta a kereskedelmi háborút, amelyet még Donald Trump indított el a világ második számú gazdasága ellen, amely nyíltan kihívta az Egyesült Államokat.

Kína gazdasága tavaly 5,2%-kal nőtt – közölte Li Csiang miniszterelnök Davosban, ahol gazdasági együttműködésre szólította fel a nyugati világot, amely inkább geopolitikai érvekkel indokolta meg tartózkodását a kínai piactól. Szakértők arra számítanak, hogy ebben az évtizedben Kína gazdasági növekedése 4% körül alakul majd. Ez fejlett államok esetében kifejezetten jónak számítana, de Kína még egyáltalán nem fejlett ország. Még mindig csak a hatalmas állam lakosságának kisebbsége része a globális piacnak: 5-600 millió ember az 1,4 milliárdból.

Peking egyelőre nem nagyon tudja, hogy merre van előre. Bejelentettek egy 282 milliárd dolláros mentőcsomagot, amely rövid távon némi áremelkedést hozott a tőzsdéken, de kérdés, hogy ez meggyőző lesz-e a külföldi befektetők számára. „Zavarosnak látszik Peking gazdaságpolitikája. Mindenki arra számított a múlt héten, hogy a jegybank csökkenti az alapkamatot, de ez nem történt meg” – írja a Nomura elemzője.

„Sok mindent csinál Peking, de a darabok nem állnak össze. Amit eddig összehoztak, az valószínűleg kevés lesz a külföld bizalmának a visszanyerésére” – hangsúlyozza a Goldman Sachs, amelynek elemzője úgy véli, mindenekelőtt az ingatlanválságot kellene kezelnie Pekingnek, hiszen több mint 50 millió lakás áll üresen, miközben a nagy ingatlanvállalkozó cégek a csőd szélén táncolnak. Tegyük gyorsan hozzá, hogy Magyarországon 500 ezer lakás áll üresen, vagyis a kínai szám az ország méreteihez képest önmagában még nem katasztrofális. A gond az, hogy a kínaiak nem tudnak megtakarítani, mert a bankok nem kínálnak erre lehetőségeket, ezért pénzüket ingatlanba mentik akkor is, ha az nem mindig tűnik épp észszerű döntésnek. Ráadásul Kínában a nyugati világgal ellentétben defláció van.

Peking szigorítással próbál túljutni a válságon, megrendszabályozták a hazai high-tech cégeket, letartóztattak több vezetőt az ingatlanóriások vezérkaraiból, illetve a bankokból, de ezek a rendőri akciók nem nagyon keltenek bizalmat a külföldi befektetők körében. Hszi Csin-ping elnök ugyan ismételgeti, hogy „folytatjuk a reformot”, de a külvilág kételkedik ebben.