A közgazdász fele akkora gazdasági növekedésre számít, mint a kormány, az infláció pedig nagyobb lesz a vártnál, és szerinte stagflációra is számíthatunk.
Jóval szerényebb gazdasági növekedésre lát esélyt Csaba László közgazdász ahhoz képest, amiről a kormány álmodozik. Az akadémikus az InfoRádió Aréna című műsorában kommentálta a hazai gazdasági folyamatokat.
Főbb megállapításai:
- Nem technikai, hanem valóságos recesszióba került a magyar gazdaság: visszaesett a kereslet.
- Hiába büszkélkedik a kormány az október óta egy számjegyű inflációval, ezek az adatok csak az előző év azonos hónapjára vonatkoznak, az éves infláció messze nem egy számjegyű, hanem 17-17,5 százalékos lesz majd.
- A kormányzat által várt 4-5 százalékos gazdasági növekedés nem fog összejönni, "A keleti piacokra, ahová be akartunk törni, a kísérlet nem volt sikeres, a belső piac élénkítési lehetőségei pedig korlátozottak". A szakember szerint már 2,5 százalékos növekedés is szép teljesítmény lenne, és egyetért azokkal, akik több éve stagflációra számítanak, de “egyelőre nem vagyunk benne ebben”.
- Infláció is magasabb lesz szerinte az MNB által vártnál: 6-7 helyett inkább 8-9 százalék.
- A kormányzat nem költheti el a meg nem termelt jövedelmet következmények nélkül.
Varga Mihály: A beszakadt fogyasztás a lakosság alkalmazkodóképességét jelzi
Tavaly a költségvetés alaposan elvétette a kitűzött hiánycélt, 4600 milliárd forint lett a pénzforgalmi hiány, de a pénzügyminiszter szerint jó, hogy a hiány csökkent 2022-höz képest. Bár még az idei gazdasági-költségvetési folyamatokat sem látják, idén is tavasszal állítják össze a jövő évi büdzsét.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.