Míg Magyarországon inkább a kényszer, a fejlett nyugati országokban döntés kérdése az, hogy nyugdíjba vonulás után a munkát vagy a pihenést választja az ember – mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a Népszavának.

A KSH adatai szerint 2010-ben a 65-69 éves korosztályból 25 ezren dolgoztak, 2022-ben 84 ezren vállaltak munkát, hasonlóképpen a 70-74 éves korcsoportban is nőtt a dolgozók aránya: 2010-ben 6 ezren, 2022-ben 28 ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon.

Molnár László szerint az alacsony keresetek és induló nyugdíjak miatt vállal sok nyugdíjas munkát, hiszen az ellátás 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az utolsó évek átlagkeresete volt. Mindeközben az életszínvonalat egyik hónapról a másikra igen nehéz ilyen arányban csökkenteni, ugyanis a Policy Agenda elemzése szerint 2022-ben a nyugdíjasok több mint felének, 1,2 millió idősnek az ellátása nem érte el a nyugdíjas létminimum 145 ezer forintos szintjét.

Ezzel szemben a nyugati országokban jók a fizetések, majd a nyugdíjak is, tisztességes megélhetési biztosító ellátásból élnek az idősek, és csak az dolgozik, akinek ahhoz valóban kedve van. A többiek viszont élvezik a jól megérdemelt pihenést, és utaznak, világot látnak

– tette hozzá a vezérigazgató.

Magyarországon nemcsak a kényszer viheti rá az időseket a munkára, hanem a társadalmi igény is. A háziorvosok átlagéletkora 65 év, ha ők nem dolgoznának tovább, nagy baj lenne. Több más egészségügyi területen sem lehet nélkülözni az idős orvosok munkáját, például a nővérekét, a szociális területeken dolgozókét vagy a tanárokét.