Újdelhiben az emberek kevesebb mint negyede él legális városrészekben.
Több tízezer embert lakoltattak ki Újdelhiben, nem sokkal azelőtt, hogy az indiai főváros szombaton fogadja a G20-as csúcstalálkozóra érkező vezetőket, köztük Joe Bident, Justin Trudeau-t és Szergej Lavrovot.
Az indiai kormány azzal indokolta a bontásokat, hogy az építmények illegálisak, és közölte, hogy az érintett közösségek egy részének új lakóhelyet kíván biztosítani. Sokan viszont úgy vélik, hogy bontások egy „szépítési" projekt részét képezik, amelynek célja, hogy a város megszabaduljon a koldusoktól és a nyomornegyedektől azért, hogy Narendra Modi miniszterelnök a G20-ak találkozóján egy modern szuperhatalom és a globális Dél vezetőjeként tetszeleghessen.
A CNN hosszú riportban foglalkozott a kilakoltatásokkal, több érintettet is megszólaltatva. Az egyikük egy 56 éves nő, Jayanti Devi, aki 30 éve élt Pragati Maidan komplexummal szemben található járdára felhúzott kunyhójában. Ez az az kongresszusi központ, ahol a G20-as vezetők szombaton találkozni fognak, Devi otthonát pedig néhány hete buldózerolták le hajnalban, előzetes bejelentés nélkül érkező kormányhivatalnokok.
Egy másik nő, a négygyerekes Savita Delhi ikonikus műemlékkének, a Tughlaqabad erődnek a közelében élt, az ő otthonán áprilisban bontották el. A CNN által látott bírósági dokumentumok szerint az Indiai Archeológiai Felügyelet (ASI), amely a bontást végezte, azt állítja, hogy Savita és szomszédai birtokba vették a területet, és illegálisan építették fel otthonaikat.
Az ASI januárban a lakóknak küldött felszólításában minden „birtokháborítót" arra utasított, hogy „az illegális építkezéseket saját költségükön 15 napon belül távolítsák el" – derül ki a bírósági dokumentumokból.
Savita az amerikai lapnak azt mondta, tudta, hogy a családja egy engedély nélküli kolóniában vásárolt földet, amikor 2016-ban felépítették az otthonukat, de mivel már 40 éve éltek itt, nem számított rá, hogy egyszer csak elbontják az otthonát.
A delhi kormány azt ígérte, hogy biztosít majd új otthont Savita családjának, de a nő azt mondja, hogy eddig nem érkezett segítség, ezért már bíróságon küzd az ügyéért. Családja most ideiglenesen egy rokonánál él egy kétszobás lakásban egy zsúfolt és szűkös nyomortelepen.
A legutóbbi, 2011-es kormányzati népszámlálás szerint nagyjából 16 millió ember él a fővárosban, de csak 23,7 százalékuk lakik „tervezett" vagy „jóváhagyott" városrészekben. Az emberek többsége nyomornegyedekben, falvakban és nem engedélyezett városrészekben lakik.
Nem ez az első alkalom, amikor India fővárosában azzal vádolják a vezetést, hogy nemzetközi esemény miatt akarja „megtisztítani” az utcákat a szegényektől. 2010-ben, amikor a most ellenzéki Indiai Nemzeti Kongresszus volt hatalmon, a Nemzetközösségi Játékok előtt koldusokat kényszerítettek arra, hogy elköltözzenek Újdelhi utcáiról, és nyomornegyedeket romboltak le, felforgatva ezzel több tízezer ember életét a fővárosban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.