Erre jutott az a német oknyomozó csoport, amely a Der Spiegelben írta le vizsgálata eredményét. A csaknem egy évvel ezelőtt végrehajtott merénylet miatt Németország egész energiabiztonsága veszélybe került. Hasonló akciót Ukrajna a Török Áramlat ellen is tervez, ez pedig már a magyar energiabiztonságot is érintheti.
Minden bizonyíték arra utal, hogy az ukránok robbanthatták fel az Északi Áramlatot – írja a Der Spiegel. “Az akcióval csapást akartak mérni az állam működésére, ez támadás volt az állam biztonsága ellen” – így fogalmazta meg a jogi tényállást a német szövetségi bíróság. A vizsgálat teljesen titokban zajlik, a vizsgálócsoport tagjainak szigorúan tilos beszélgetni az ügyről még más rendőrökkel is. Az ST 24 csapat azért dolgozik titokban, mert nagyon nagy a tét: ha kiderül, hogy az oroszok hajtották végre a merényletet, akkor ez háborús bűncselekmény. A NATO alapszerződés ötödik paragrafusa szerint pedig, ha egy tagállam infrastruktúráját kritikus mértékben megrongálják, akkor életbe léphet a kölcsönös védelem.
A kérdés most az, hogy ha valóban bebizonyosodik, az ukránok voltak, akkor mi lesz az országnak nyújtott támogatással, a Leopard harckocsikkal és a többi fegyverrel? Ha az USA segítséget nyújtott az akcióhoz, akkor ez a NATO végét jelentheti?
A Der Spiegel és a közszolgálati ZDF televízió több mint kéttucat oknyomozó újságíróból állított össze csapatot, hogy kiderítse: mi történt valójában csaknem egy éve? Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 vezetéket, amely a tenger alatt köti össze Németországot Oroszországgal, és amelynek nagy jelentősége volt az egész Európai Unió földgázellátásában? Az újságíró csapat bejárta szinte az egész világot, az Egyesült Államoktól Ukrajnáig, Moldovától Franciaországig.
Andromeda ködben
Az Andromeda nevű hajón vitték a robbanóanyagot a víz alatti gázvezetékhez, ezért ennek az útját vizsgálták nagyon alaposan. A jelek egyértelműen Ukrajna irányába mutatnak.
Kérdőjelek persze maradnak így is: miért nem tüntették el az Andromedát a merénylet után? Miért nem tengeralattjárót használtak, hiszen így a búvároknak 80 métert kellett merülniük a robbanóanyagokkal együtt?
A német rendőrök januárban találták meg az Andromedát, és szerencséjük volt, mert az akció nyomait azonosítani tudták. Nyomozókutyák kutakodtak a hajó fedélzetén, és megtalálták, amit a rendőrök kerestek: a robbanóanyagok nyomát.
A felsőbb hatóságok kezdetben kétkedtek, hogy egy ilyen átlagos hajó képes lenne ilyen akcióra, a különleges rendőri nyomozó csoport azonban bebizonyította, az Androméda szeptember 6-án útnak indult Warnemündéből, hogy felderítse a körülményeket, majd visszatért oda az akció végrehajtása után szeptember 26-án.
Ki bérelte ki a hajót? Egy varsói utazási iroda, amelynek sem címe, sem telefonszáma sincs. A cég egy 54 éves nő nevén van, aki Kijevben él. A nő kijevi telefonszámát felhívták az oknyomozó újságírók, de amikor közölték, hogy a Der Spiegel és a ZDF nevében érdeklődnek, akkor lecsapták a kagylót. Néhány nap múlva viszont felhívta őket “egy ukrán rendőrtiszt”, aki szabályosan megfenyegette őket.
Titkosszolgálati szervezésre utal, hogy a robbantócsapat román útlevelekkel igazolta magát, amikor felszállt a hajóra, ezek jó eséllyel hamisítványok voltak. A robbanóanyagot pedig nem Warnemünde kikötőjében szállították a fedélzetre, hanem egy eldugott kis kikötőben, Wiekben.
Miért csak az egyiket robbantották fel?A lengyel kormány hevesen bírálta az Északi Áramlat vezetékeket. Az ország erős embere, Jaroslaw Kaczynski egyenesen a Hitler–Sztálin-paktumhoz hasonlította a gázvezetéket Oroszország és Németország között. A német újságírók Gdanskban érdeklődtek a robbantásos akció után, de falba ütköztek: ”semmiféle bizonyíték sincsen arra, hogy lengyel állampolgár is részt vett volna a robbantásában” – mondta az illetékes ügyész, aki azt is hozzátette, hogy a lengyel határőrség igazoltatta a hajó utasait. A hajó ugyanis kikötött egy lengyel kikötőben, de az ügyész szerint “semmit sem vittek fel a fedélzetre”.
Az Északi Áramlat vezetékek 1224 kilométer hosszúak, az első vezeték 2012 óta szállított földgázt Németországba, több mint 60 milliárd köbmétert évente. Az Európai Unió földgáz felhasználásának 16%-a érkezett a vezetéken keresztül Oroszországból. A második vezetéknek 55 milliárd köbméter volt az éves kapacitása, de sohasem működött.
Nem világos viszont, hogy miért robbantották fel kétszer is az Északi áramlat-1 vezetéket, miközben a másik vezetéket épen hagyták. A búvárok a mélyben valószínűleg összetévesztették a két vezetéket – mondták el szakértők az oknyomozó újságírónak.
Miért nem reagált a német kormány a figyelmeztetésre? A titkosszolgálat jelentette az ukrán tervet, de Berlinben a kormány úgy vélte: nincs jelentősége az ügynek. Sem a rendőrséget nem tájékoztatták, sem azt a német céget, amely a vezetékek biztonságáért felelős. A robbantások után elsőként Habeck energiaminisztert tájékoztatták a kormányból, aki korábban semmit sem hallott a tervezett ukrán akcióról – írja a Spiegel.
Miért csinálhatták az ukránok? Moszkvát akarták megfosztani jelentős jövedelemforrástól – mondták biztonságpolitikai szakértők a Der Spiegelnek. A másik cél az lehetett, hogy Putyint végképp megfosszák attól, hogy a földgázzal zsarolja Németországot.
Júniusban, amikor először merült fel Ukrajna érintettsége a robbantási akcióban, megkérdezték Zelenszkij elnököt az ügyről, de az államfő mindent tagadott. Ezzel kapcsolatban a hamburgi lap azt írja, bevett gyakorlat az ukrán vezérkarban, hogy a kockázatos akciókról csak utólag tájékoztatják az elnököt. Ily módon az államfő nyugodtan nyilatkozhat a nyilvánosság előtt arról, hogy semmiről sem tudott.
Az ukránok nem állnak le: titkosszolgálati körökben forgó információk szerint a Fekete-tenger alatt húzódó Török Áramlat felrobbantását is tervezték Kijevben – írja a Der Spiegel. Ez nagyon sok ország érdekét és energiabiztonságát sértené – beleértve Magyarországot is.A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.