Fiktív számlák tömkelegét állították ki egymásnak egy cégháló tagjai, az ügyészség lecsapott.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Zala Vármegyei Főügyészség nyolc ember ellen. A vád szerint számítástechnikai eszközök értékesítésére hoztak létre egy országos, fiktív céghálózatot.
Az ügyészség közleménye szerint a nyolc vádlott 2018 és 2020 között az EU-s országokból beszerzett számítástechnikai eszközök értékesítéséhez kapcsolódó fiktív számlázási lánc működtetésével próbálta elkerülni az adófizetést.
Az elsőrendű vádlott a sógora bevonásával hozott létre és működtetett egy olyan számlázási láncolatot, amelyben a részt vevő gazdasági társaságok között a termékek valójában nem cseréltek gazdát. A rendszer valótlan számlákat állított ki, csak azért, hogy megússzák az áfa befizetését.
A számlázási láncolatban közreműködő hat gazdasági társaság ügyvezetője csak névleges szerepet töltött be a vállalkozások irányításában. Az elsőrendű vádlott cégétől csak papíron megvásárolt termékek „áfás” számláit állították ki, de a vádbeli időszakban áfabevallási kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Az ő szerepük az ügyészség szerint mindössze az volt, hogy az EU területéről nettó áron beszerzett árut Magyarországon bruttó áron adják tovább annak a négy vállalkozásnak, amik az irányító vádlott érdekkörébe tartoztak. Valójában viszont meg sem történt az áruk továbbértékesítése: a hasznot húzó társaságok az általuk eladott termékek utáni adóbevallás és befizetési kötelezettségüknek pedig csak részben tettek eleget.
Az adókijátszásra létrehozott szervezet tevékenységében az elsőrendű vádlott mellett dolgozott könyvelő és több más cégvezető is, akik így csaknem 732 millió áfa befizetését úszták meg. Az összeg a nyomozás során sem térült meg.
Az ügyészség közleményében nem írta meg, pontosan milyen büntetést kértek a vádlottakra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.