Domány András
Szerzőnk Domány András

A kormány a jövő évi költségvetésből félmilliárdot szán erre.

A hétfő este közzétett kormányhatározat szerint a kormány „egyetért a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központban a növényi genetikai erőforrások biztonságos megőrzéséhez szükséges új növényi génbank megvalósításával”, és e célra az idei költségvetésből 207, a még csak készülő jövő éviből 504 millió forintot utal ki.

Ezt az intézményt régóta kiemelten kezelik. Tíz évvel ezelőtt Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter mondta Tápiószelén, hogy a génmegőrzés nemzeti ügy, a Növényi Diverzitás Központban található növényfajták nemzeti kincsek, és az intézetben folyó munka az ország függetlensége szempontjából is jelentős, hiszen ez a GMO-mentes nemesítés háttérbázisa.

A márciusban átírt, jelenleg hatályos 2023-as költségvetésben a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ személyi juttatásaira csaknem 800 millió, egyéb működési kiadásaira 650 millió forint szerepel, amit egy nemrégi kormányhatározat a Rezsivédelmi Alapból 103 millióval egészített ki.

Ehhez jön most az új génbank, amelyről a kormány kimondta: az állami beruházásokat felülvizsgáló, két év alatt 1150 milliárd forintos megtakarítást célul kitűző tavalyi határozatától „eltérően a beruházás megvalósítását engedélyezi”. Az összesen 711 millió pluszpénz forrását ezúttal nem jelölték meg.

Borítóképünk illusztráció, a palmirai növényi génbankban készült.

zöldhasú
Hirdetés
Vállalkozás Gyükeri Mercédesz 2024. december. 22. 20:00

"Mi csak a gyümölcs ízét tudjuk megőrizni": a magyar szörpforradalom egyik bölcsőjében jártunk

Addig gépesítünk, amíg az nem megy a minőség rovására, vallja Galajda Péter, aki azért kezdett el szörpöt gyártani, mert nem talált megfelelőt a piacon. A Mayer szörp mára az egyik legismertebb prémium élelmiszer lett, ahol ugyan mindig van a polcon a nagymama főzetét idéző eperszörp, de kísérleteznek chilivel és kaporral is.