Gazdaság Lengyel Miklós 2023. május. 31. 14:52

Pénzügyi csőd szélére került Vuhan városa

A 11 milliós közép-kínai nagyváros gazdasági hivatala felszólította az adós vállalatokat, hogy azonnal fizessék be tartozásaikat. A koronavírus-járvány rendkívüli mértékben meggyengítette a kínai önkormányzatokat, amelyek jórésze most Vuhanhoz hasonlóan pénzügyi gondokkal küszködik.

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

259 vállalat több mint 100 millió jüannal tartozik Vuhan városának – írta a helyi Csangcsiang című újság. Ez több mint 12 millió dollárt jelent. A gazdasági hivatal azt közölte, hogy képtelen volt begyűjteni a neki járó pénzt, és ezért most jutalmat ígért azoknak, akik segítenek ebben. Vagyis feljelentésre bíztatta a helyi polgárokat, akik részesedést kaphatnak a begyűjtött pénzből.

Miért alakult ki vészhelyzet Vuhan költségvetésében? Mert a koronavírus-járvány idején hosszú ideig le volt zárva a város, nem működtek a gyárak, és nem érkeztek az adóbevételek. A különösen hosszú lezárás végén maga Hszi Csinping elnök érkezett Vuhanba, hogy jelezze: vége a nagy megpróbáltatásnak. Csakhogy ez nem oldotta meg a pénzügyi válságot. Az önkormányzatok siettek támogatásért fordulni Pekinghez, de a központi költségvetés is bajban van a járvány óta. Ezért azt a választ kapták, hogy „segítsetek magatokon, elvtársak!”

Nemcsak a Covid mért csapást az önkormányzatok pénzügyeire, hanem az egész Kínát jellemző nagy ingatlanválság is. Korábban ugyanis az önkormányzatok menekülő útja az volt Kínában, hogy eladtak földeket és ingatlanokat. Csakhogy az ingatlanpiacon hatalmas túlkínálat alakult ki, és ennek következtében estek az árak. Kínában nagyon sokan ingatlanban tartják a pénzüket, amelyet nem tudnak külföldre menekíteni. A bankokban nem bíznak, mert a hatalom „kérésére” könnyen zárolhatják a számlákat. Ennek következtében lakatlan lakások milliói állnak üresen Kínában, a nagy ingatlanfejlesztő cégek pénzügyi helyzete pedig katasztrofális.

Adósságpiramis

Kínában a sajátos családi kapitalizmus átláthatatlan adósságrendszert hozott létre. Pekingben Liu Ho miniszterelnök-helyettes kapta a feladatot, hogy ezt tisztázza és megoldja: szakértők szerint a kínai kormány adóssága meghaladja a 123 ezer milliárd jüant, ez 18 milliárd dollárt jelent. Az önkormányzatok adóssága 10 ezer milliárd jüan körül van. Ezek csak becslések, hiszen a valós számokat csak kevesen ismerik. Liu Ho miniszterelnök-helyettes kikerült a vezetésből a legutóbbi pártkongresszuson, de a probléma megmaradt, sőt még növekedett is.

A csapdahelyzetben levő önkormányzatok meghúzzák a nadrágszíjat, de ez tiltakozást vált ki a helyi lakosság körében. Különösen így van ez, ha az egészségügyet csapolja meg az önkormányzat, márpedig sok helyen azt közölték a nyugdíjas polgárokkal, hogy néhány orvosi szolgáltatás, mely addig ingyenes volt, immár fizetős lett. A nem túl magas kínai nyugdíjat különben is egyre nehezebben beosztó idős korosztály erre több városban kivonult az utcára.

A kínai kommunista párt ugyan vaskézzel vezeti az 1,4 milliárd lakosú országot, de a közrend érdekében nagyon is figyel a nép hangulatára. Decemberben annak hatására szüntették meg a Covid-zárlatot, hogy a 25 milliós Sanghajban a lakosság tiltakozott az elzárás ellen.

Bedőlhet-e egy önkormányzat? Kína egyik legszegényebb tartományában, a déli Jünnanban a főváros, Kunming a fizetésképtelenség határára jutott, mert a kibocsátott kötvények kamatait nem tudta kifizetni. Pekinghez fordultak, ahol kaptak ugyan pénzt, de azzal a felszólítással, hogy ez volt az utolsó eset. Kujcsou tartomány hasonlóképp járt. Ez is nagyon szegény része Kínának, és amikor a pénzügyi csőd szélére sodródott, akkor a fővároshoz fordult, ahol ugyanúgy reagáltak: közölték a helyi vezetőkkel, hogy repülnek, ha nem tudják megoldani a pénzügyi válságot.

Mi a helyzet Vuhanban? Itt olyan óriások tartoznak a városnak, mint a Dongfeng autógyár, vagy a Uni-President Enterprises tajvani élelmiszer-előállító cég, amelynek számos vállalata van a szárazföldi Kínában.

Sanghajban az önkormányzat előremenekült, és olyan óriásokat csábított a városba, mint az amerikai Tesla. Az elektromos autókat előállító óriás immár azt kérvényezte, hogy évi 1,75 millió autót állíthasson elő a jelenlegi 1,25 millióval szemben Kína legnagyobb városában. Elon Musk, a Tesla tulajdonosa most is Kínában tárgyal, fogadta őt Csin Kang külügyminiszter is.

zöldhasú
Hirdetés