Több mint kétórás vita után úgy döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy nem fizetnek ki 25 milliárd forintot az államnak. A fideszes képviselők sem szavaztak nemmel, hanem tartózkodtak.
„Könnyű szeretni, de nem teljesíti a feladatát – én szerintem” – állt a felirat azon a molinón, amit a Fidelitas aktivistái feszítettek ki a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A Fidesz ifjúsági szervezete Gyurcsány Ferenc szavaiból idézett, amit a DK elnöke Karácsony Gergelyről mondott. Ehhez a fidelitasosok még hozzáköltöttek egy sort a molinón, amit Karácsony arcképéhez biggyesztettek: „pattanok, főnök!”.
A kormánypártok és sajtójuk narratívája múlt hét óta abból áll, hogy miután Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy keményebb fellépést vár a főpolgármestertől a kormány ellen, a főpolgármester neki engedelmeskedve váltott keményebb eszközökre a kormánnyal szemben
Ezekről az eszközökről most szerdán szavazott a Fővárosi Közgyűlés, és az ellenzéki képviselők igen szavazatával és a kormánypártiak tartózkodása mellett elfogadták azt a megszorítóprogramot, amitől a főváros a csőd elkerülését várja. A megszorítócsomag, amit készítői túlélőtervnek is hívnak – ígéretük szerint – nem a budapestieknek, hanem a kormánynak szól. A túlélőprogramnak egyik legfontosabb pontja, hogy a fővárosra kivetett 58 milliárd forintos szolidaritási adóból mindössze 33 milliárdot fizetnének be. A főváros úgymond nettó befizetője az államnak, a központi költségvetés ugyanis több pénzt vonna el tőlük, mint amennyit amúgy támogatásként utal. A túlélőterv másik kiemelten fontos pontja az, hogy a főváros 16 milliárd forintos beruházási hitelt venne fel. A hitelkonstrukció részleteit már összeállították, ahhoz viszont, hogy a Fővárosi Önkormányzat fel is tudja venni, a kormány hozzájárulása kell. Ezt pedig nem valószínű, hogy megkapják, különösen, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón arról beszélt: a kormány nem támogatja az önkormányzatok eladósodását. A túlélőterv megvalósításáról itt írtunk bővebben:
Lehet, hogy Karácsony tényleg fogást talált a kormányon
Karácsony Gergelyék rést találhattak a pajzson: folyószámlahitelből működik a főváros, vagyis a kormánynak nincs honnan inkasszóznia azt a 25 milliárd forintot, aminek a befizetését a főpolgármester szerdán megtagadta. A kormány azonban ezer módon csuklóztathatja a fővárost, hiába perelné az be - akár Budaörssel közösen - a Pénzügyminisztériumot.
A túlélőterv vitája – hiába csak a második napirendi pont volt a Fővárosi Közgyűlés ülésén – már a napirend előtti felszólalásokkal elkezdődött és órákon keresztül tartott. Karácsony napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a 2019 óta tartó ciklus válságokkal volt teli: jött a koronavírus, majd az energiakrízis – ezeken pedig minden magyar településnek át kellett esnie. Viszont a fővárost mindemellett a kormány is sújtja elvonásokkal. Karácsony arról beszélt, hogy bár eddig kreatívak és okosak voltak, viszont „vannak olyan helyzetek, amiket nem tudunk és nem is akarunk kezelni”. A főpolgármester felszólalásában a fővárosi képviselők esküjéből idézett, amit az Alaptörvényre tesznek le a képviselők. Emlékeztetett: minden képviselő Budapest képviseletére esküdött fel, nem külső érdekek képviseletére.
Karácsony felszólalásában azt mondta: a mostani túlélőterv ugyan arra elegendő, hogy a város képes legyen tovább működni, azonban hosszú távon így lehetetlen tervezni. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes ezt megerősítve hozzátette, hogy jelenleg fejlesztési pénzeket tagadnak meg Budapesttől.
A Fidesz frakcióvezetője, Wintermantel Zsolt szerint Karácsony viszont csupán folytatta szerdán évekkel ezelőtt elkezdett kommunikációját, és csupán azt hangoztatja, hogy semmiért nem felelős, semmiről nem tehet. Wintermantel szerint a főváros jelenlegi vezetése 2020 – vagyis szinte hivatalba lépése óta – csőddel riogat, az azonban mindeddig elmaradt. Majd Karácsony egy korábbi, még a 2019-es önkormányzati választási kampányban elhangzott megszólalását játszotta be a telefonjáról. Ebben a főpolgármester arról beszélt, hogy itt az ideje annak, hogy Budapest főpolgármestere ne akadékoskodjon, vagy arra mutogasson, hogy Orbán Viktor nem ad neki pénzt. „Nekem ehhez nincs hozzáfűznivalóm” – jelentette ki Wintermantel, majd néhány perccel később mégis folytatta és azt magyarázta, hogy a fővárosnak 2023-ban 271 milliárd forintos bevétele van az iparűzési adóból, emellett pedig csupán 58 milliárd forintot kellene kifizetnie a kormánnyal. A Fidesz frakcióvezetője csupán azt felejtette el megemlíteni, amit a főváros vezetése évek óta mond: bevételeik jelentősen az utóbbi három évben nem nőttek, működési kiadásaik viszont az energiaválság miatt jelentősen elugrottak.
Felszólalt a túlélőterv ellen Tarlós István korábbi főpolgármester-helyettese, Bagdy Gábor is, ő „gúnyos hangvételű politikai pamfletnek” nevezte a megszorítást, emellett pedig kiemelte, hogy az előző városvezetés 200 milliárdos plusszal adta át a fővárost Karácsonyéknak, volt pénz a kasszában, csak az ellenzéki vezetés elverte azt. Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere viszont azt mondta: Bagdy mai felszólalása köszönőviszonyban sincs azzal, mint amit a fideszes képviselő a tegnapi bizottsági ülésen mondott a túlélőtervvel kapcsolatban. Baranyi hozzátette: Bagdy Gábor tegnap megszavazta azt a tervet, amit ma politikai pamfletnek nevezett. Baranyi azt mondta: ha nincs a túlélőcsomag, akkor pont augusztusra, az atlétikai világbajnokság idejére fog leállni a főváros.
Bagdy és Baranyi vitájába bekapcsolódott Tüttő Kata főpolgármester-helyettes is. Tüttő feltette a kérdést Bagdynak: ha valóban ennyi pénze volt a fővárosnak, akkor miért nem kezdtek bele az úthálózat felújításába, miért hitelből kellett felújítani a 3-as metrót és miért nem új kocsikat vettek, miért nem valósították meg korábban a Lánchíd felújítását? Tüttő szerint jelenleg ott tart a főváros, hogy a saját infrastruktúráját sem tudja fenntartani.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.