Megszorítást hajt végre a Fővárosi Önkormányzat azzal a túlélőtervvel, amitől Karácsony Gergelyék azt remélik, hogy el tudják kerülni Budapest technikai csődjét. Ebből a megszorítócsomagból viszont - ígérik - a budapestiek semmit nem fognak érezni: a túlélőtervet összeállító gazdasági kabinet nem nyúlhatott sem a közszolgáltatásokhoz, sem a fizetésekhez. A főváros szerint a csomag a kormánynak szól, a főpolgármester azzal is jelentette be, hogy „nem finanszírozzuk tovább a kormányt”.

A kormány ugyanis több, sok milliárd forintos tétellel is adósa a Fővárosi Önkormányzatnak: Karácsonyék 11 milliárdot várnak például a már Budapesten lévő Solaris trolibuszokra – ezeket ugyanis uniós forrásból finanszírozták volna, ha az Európai Bizottság a jogállamisági helyzetre hivatkozva nem tartaná vissza a Magyarországnak szánt forrásokat. Így viszont a buszok hiába érkeztek meg, fizetni nem tudnak értük. A főváros a Lánchídért járó pénzért is tartja a markát, abba a kormánynak hatmilliárd forintot kellene még fizetnie – viszont a kormány ezt ahhoz köti, hogy autók is járhassanak a hídon, így ebben a kérdésben patthelyzet van, mert Budapest vezetése egyelőre nem engedi vissza az autós forgalmat a hídra.

Az igazán komplikált tétel a sajtóban kedd óta keringő szolidaritási adó kérdése. Budapesttől az állam 58 milliárd forintot vár az államkasszába, a főváros viszont ebből csak 33-at fizetne ki, 25-öt nem. Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan tervezi az adó befizetését megtagadni a főváros, fontos érteni, mit is jelent a szolidaritási adó. Egy olyan adónemről van szó, amit a kormány a tehetősebb önkormányzatoktól vár el hozzájárulásként. Viszont a befolyt összeget a kormány nem tartja meg, hanem ebből finanszírozza a szegényebb önkormányzatok támogatását. Itt fontos megjegyezni: azzal, ha a Fővárosi Önkormányzat nem fizetné be a szolidaritási adót, nem közvetlenül a kormánnyal tolna ki (vagyis megdől a „nem finanszírozzuk a kormányt” elv), hanem a kevésbé tehetős településekkel. Az adót nem a tehetősebb önkormányzatok fizetik, a képlet ennél papíron egyszerűbb: a Magyar Államkincstár emeli le a számlájukról.

Hogy lehet akkor mégis megtenni, hogy valaki nem fizet? Úgy, hogy ha az a „valaki” a Fővárosi Önkormányzat. Vagy például Budaörs. Ugyanis ez a két település – a városvezetők szavaival élve – „nettó befizetői a költségvetésnek”. Két olyan városról van szó, aminek a finanszírozására kevesebbet költ a kormány normatív támogatások formájában, mint amennyit elvár tőlük befizetendő adó képében. Vagyis: Budapest bizonyos jogcímeken (például közösségi közlekedési normatívaként) kap az államtól pénzt, de az állam többet vár el tőlük szolidaritási adóként, mint amennyit adott a városnak – így állhat elő az a fura helyzet, hogy a nap végén a fővárosnak kell utalnia a kormány felé.

A gyakorlatban ez úgy fest, hogy az összes kormányzati támogatás a főváros felé nagyjából 33 milliárd forint. Ezzel az összeggel a főváros nem tud mit csinálni: az állam ezt utalja, majd később elviszi a szolidaritási adó képében. Viszont van még 25 milliárd forint, amit a Fővárosi Önkormányzatnak kellene utalnia az államkasszába. Ezt az utalást tagadta meg hivatalosan szerdán Karácsony Gergely.

A kormánynak – illetve a Magyar Államkincstárnak, amely hozzáfér az önkormányzatok bankszámláihoz – hivatalosan adott egy eszköze a nemfizetők megregulázására: egyszerűen leemelik a számlájukról azt a pénzt, amivel tartoznak. Ezt hívják inkasszózásnak. Erre Karácsony Gergely csak annyit mondott szerdán: „ismerjük az inkasszó fogalmát. De nem lesz mit levonniuk a számlánkról, ha nem lesz rajta semmi”.

Lapunknak több, az önkormányzatok gazdasági működésére rálátó forrás azt mondta: lehetetlen, hogy egy önkormányzatnak ne legyen egy forintja sem a számláján, hiszen valamiből működtetnie kell a közszolgáltatásokat, fizetnie kell az alkalmazottjait. A Fővárosi Önkormányzat azonban kiemelten rossz helyzetben van. Olyan helyzetben, amit a kormánnyal szemben most akár az előnyére is fordíthat: folyószámlahitelből finanszírozza a működését. Vagyis az államnak valóban nincs miből inkasszóznia, azt pedig végképp nem teheti meg, hogy a főváros nyakába sóz egy újabb hitelt, vagy netán úgy dönt, hogy megtoldja adósságállományukat, hiszen az gyakorlatilag azt jelentené, hogy a nevükben vesz fel hitelt – ez pedig jogilag Magyarországon lehetetlen. A Fővárosi Önkormányzat tehát, úgy fest, elméletileg valóban meg tudná csinálni, hogy 25 milliárd forintot visszatart.

Megteheti-e a főváros, hogy megtagadja egy adó befizetését? Jogilag nem. És ebből a Fővárosi Önkormányzatnak még lehet baja, az állam ugyanis dönthet úgy, hogy pert indít a pénzért. Így a városvezetés jószerivel elébe megy a pofonnak és maga perli be a Pénzügyminisztériumot. Ezt forrásaink szerint az önkormányzati törvény alapján teheti meg, az ugyanis kimondja, hogy a kormány nem vonhat el közvetlen adófizetői bevételeket az önkormányzatoktól, sem nem vonhat el annál több pénzt tőlük, mint amennyit fizet nekik – vagyis nem állhat elő a „negatív finanszírozás” esete, ahogy az tavaly történt, vagy éppen most történik a Fővárosi Önkormányzattal.

Ha pedig az önkormányzati törvény alapján nem állhat elő a „negatív finanszírozás” esete, akkor a Pénzügyminisztériumnak kötelessége lett volna addig csökkentenie a fővárosra kirótt szolidaritási adót, amíg az legalább azt az összeget el nem éri, amivel az állam támogatja a fővárost. Ráadásul Karácsonyék szerint az állam 25 milliárddal vár többet tőlük, mint amennyit ad, ezzel pedig törvényt sértenek – vagyis perelhetők.

Már volt egy város, amely korábban is megpróbálkozott a nemfizetéssel: az előbb említett Budaörs, nem véletlenül említette szerdai tájékoztatójában Karácsony, hogy akár Wittinghoff Tamásékkal együtt is el tudnák képzelni a Pénzügyminisztérium elleni pert. Wittinghoff lapunknak azt mondta, csütörtökön beszélt Karácsonnyal, viszont Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint még nincs meg végleges formájában a kereset, amit benyújtanának.

Mi történt Budaörsön? Kicsiben ugyanaz, mint ami a Fővárosi Önkormányzattal: a központi költségvetés nettó finanszírozóivá váltak azzal, hogy az állam több pénzt vár el tőlük, mint amennyit juttatott nekik. Budaörs kártérítési pert indított, első fokon pedig nyert is – majd másodfokon nem született ítélet az ügyben. A bíróság ugyanis rájött arra, amire lehet, hogy Budapest ügyében is rá fog: a költségvetési törvény lehetővé teszi, hogy az állam több pénzt vegyen el egy önkormányzattól, mint amennyit ad. A két törvény tehát egymással ellentétes – Wittinghoff viszont állítja, hogy a bíróságnak esetükben csupán annyit kellett volna vizsgálnia, hogy az önkormányzati törvény alapján jogos-e a kártérítési igényük. A főváros pedig belefuthat ugyanebbe – egy évekre elhúzódó eljárás végén.

Hogy az eljárás végéig mi lesz, azt viszont homály fedi. A főváros elkötelezettnek tűnik abban, hogy nem fizeti be azt a 25 milliárdot, amit szolidaritási adóként az állam elvár tőle, a kormány azonban rendkívül kreatív a főváros csuklóztatásában. A túlélőcsomag részeként a Fővárosi Önkormányzat felvenne 16 milliárd forint beruházási hitelt, a hitelfelvételt viszont a kormánynak kell jóváhagynia – Gulyás Gergely pedig a csütörtöki kormányinfón azt mondta: „a kormány nem támogatja az önkormányzatok eladósodását”. Eltekintve attól, hogy Gulyás mennyire mond igazat (hiszen tavaly decemberben közel ötven önkormányzat hitelfelvételét hagyta jóvá a kormány), a kormány simán megteheti, hogy a főváros egyetlen hitelkérelmét sem engedélyezi – és még csak meg sem kell indokolniuk, ha elutasítják a kérelmüket. Meredek ötlet, de megtehetik, hogy az amúgy általuk a fővárosnak utalt támogatásokat elkezdik a Fővárosi Önkormányzattól várt szolidaritási adó arányosított összegével csökkenteni. Konkrét bejelentés viszont egyelőre nincs arról, hogy mit fognak csinálni Karácsonyékkal – az utóbbi néhány évből kiindulva viszont lesz ötletük.