Jóllétük jelentős javulásáról számoltak be Angliában azok a munkavállalók, akik tavaly nyár óta, 61 különböző vállalatnál tesztelték a négynapos munkarendet. A dolgozók az órák 80 százalékáért 100 százalékos fizetést kaptak. A féléves próbaidőszakot a 4 Day Week Global nevű nonprofit szervezet kezdeményezte, a tanulmányt pedig a Cambridge-i Egyetem és a Boston College tudósai készítették, összesen 2900 munkavállaló tapasztalatait gyűjtötték össze. A féléves kísérlet eredményei – amelyeket az IFLScience tett közzé – azt mutatják, hogy a próbaidőszak végén a munkavállalók 71 százaléka számolt be arról, hogy kevésbé tapasztalta a kiégés jeleit, 39 százalékuk pedig kevésbé érezte az életét stresszesnek. 62 százalékuk könnyebben tudta összeegyeztetni a munkáját a magánéletével a négynapos munkahét során.

Sőt, a négynapos munkarend a cégeknek is megérte:

a vállalatok bevételei a kísérlet során átlagosan 1,4 százalékkal nőttek, tehát a négynapos munkahét bevezetése nem ment a produktivitás rovására.

Ráadásul a tesztben résztvevő vállalatok 65 százalékkal kevesebb betegszabadságról számoltak be, és 57 százalékkal csökkent a felmondások száma is.

Magyarországon pár cég teszteli úttörőként a négynapos munkahetet

A Cégmenedzser friss felméréséből kiderül, hogy a négynapos munkahéthez a hazai kkv-k egyelőre felemásan állnak: 34%-uk már teszteli, vagy kacérkodik a bevezetéssel, 43%-uk bár jó ötletnek, de kivitelezhetetlennek tartja saját iparágában (jellemzően a gyártó cégek esetében),

23%-uk viszont egyáltalán nem hisz benne.

Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Telekom tett kísérletet az új munkarend bevezetésére tavaly nyáron. A 4 napos munkahét első tesztidőszaka során 4 területen összesen 150 dolgozó heti négyszer 8 órát dolgozott, a csapatok kialakíthatták a működésükhöz legjobban passzoló modellt az időbeosztás terén, az irányelv az volt, hogy a pilotban résztvevőknek 3 egybefüggő pihenőnapjuk legyen, mindezt változatlan bér mellett – mondta el a hvg.hu-nak Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom HR-vezetője.

Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom Chief People Officere

Magyar Telekom

„Külföldi kutatásokat és a brit példát látva, a munka-magánélet egyensúlyát és a hatékony, célorientált munkavégzést szem előtt tartva döntöttünk úgy, hogy júniusban négy csapat bevonásával elindítunk egy 4 hónapos tesztidőszakot, melynek célja, hogy megtapasztaljuk, hogyan működik a 4 napos munkarend.”

A Magyar Telekomnál a területek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy heterogén mintával indítsák el a pilotot, tehát különböző típusú munkavégzéseken tesztelték a koncepciót, így ügyfélszolgálati, műszaki hibaelhárítással, technológiai értékesítéstámogatással, és SAP rendszerekkel foglalkozó területeket vontak be.

A Magyar Telekom mellett, látva a külföldi példák pozitív tapasztalatait, a Libri-Bookline döntött úgy elsők között itthon, hogy bevezeti az új munkarendet: a cég a négynapos munkahetet 2022. október 1-től tesztelte, az öt hónapos időszak február végén zárult le. A próbaidőszakban 137 irodai munkavállaló önkéntesen vett részt, akik 34 órás munkarendben dolgoztak ez idő alatt. A tesztidőszaktól a vállalat azt várta, hogy a kollégák pihenésével és szellemi feltöltődésével nemcsak a dolgozói kedv és jóllét növekedhet, de a cég is hatékonyabban, eredményesebben működhet – mondta el a hvg.hu-nak Szeleczky Noémi, a Libri-Bookline HR-igazgatója.

Javult a hatékonyság

A próbaidőszakban részt vevő dolgozók visszajelzéseit október 1-jétől többféle módszerrel mérte a Libri-Bookline: fókuszcsoportos interjúkat, online kérdőíves felméréseket, valamint elemzéseket is végeztek. A tesztidőszak végeztével, idén márciustól kezdi el a cégcsoport elemezni a kapott eredményeket. Az azonban már a jelenlegi adatokból kiderült, hogy a szervezet képes működni ebben a rendszerben, amellett, hogy szükségesnek látják a visszajelzések alapján, hogy fejlesszék a vállalati struktúrát, és segítsenek a munkavállalóknak az átállásban.

A Magyar Telekomnál is fontosnak tartották, hogy mérhető legyen a résztvevők teljesítménye, hangulata és elégedettsége. „Az eredmények alapján az ügyfélszolgálat és a műszaki kiszolgálási terület is körülbelül 10%-ot tudott javítani a hatékonyságán, ebben szerepet játszott az egyéni teljesítmények erősödése, a fókuszáltabb munkavégzés, illetve főként a műszaki területen a folyamatok optimalizálása is" – mondta el Friedl Zsuzsanna. „Azt tapasztaltuk, hogy a 4 napos munkahét nem csak az egyéni teljesítményre van jó hatással, katalizálja a kultúra és a működés fejlesztését is,

például kevesebb volt a meeting, de azok hatékonyabban zajlottak, a folyamatok leegyszerűsödtek.

Ráadásul a pilotban dolgozó kollégák elégedettsége a tesztidőszakban átlagosan 94% volt, 92%-uk úgy érzi, hogy munkája mellett elegendő ideje van a magánéletére, és a pilot időszak végén 90%-uk válaszolta azt, hogy folytatná a 4 napos munkahétben való munkát.

Szeleczky Noémi a Libri-Bookline-nál is hasonló eredményeket tapasztalt: „már most láthatóak pozitív változások, például rövidebbek lettek a megbeszélések, és több belső folyamatot is sikerült racionalizálni, továbbá létrejöttek olyan javaslatok is, amik a társosztályok közös munkáját segíthetik.” Bár a költségekre a négynapos munkahét nem volt közvetlen hatással a cégnél, a mérések és a szervezetfejlesztés esetében felmerültek extra kiadások.

Szeleczky Noémi a Libri Bookline HR igazgatója

Tolner Zsófia

Nem csak pozitívumokkal jár a heti négy nap munka

Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom pilotban résztvevő kollégák visszajelzéseiről is beszámolt. E szerint a négy napban intenzívebben és kevesebb szünettel dolgoztak, ezek a napok fárasztóbbak voltak számukra, abban azonban egyetértenek, hogy a plusz egy pihenőnapért cserébe megéri a koncentráltabb és megterhelőbb munka. Szintén kihívást jelentett az a visszajelzések alapján, hogy házon belül összehangolják a négynapos munkahetet tesztelő és a hagyományos, ötnapos munkahétnél maradó területek munkáját.

Ezt erősítette meg az egyik tesztben résztvevő, egy műszaki területen dolgozó. Ő úgy tapasztalta, „jobban meg kell tervezni a héten elvégzendő feladatokat, priorizálni kell. Szerintem hatékonyabb vagyok, nem az extra pihenés, hanem inkább a rövidebb határidők miatt, mivel a péntek kiesik." Hátrányokat is említett azonban, elsőként azt, hogy előfordul, nem fér bele a négy napba. Hozzátette, a motivációja eleinte magas volt, később azonban csökkent, aminek oka az, hogy „olyan nagy mennyiségű munka van, hogy így is, úgy is túlórázni kell." Ráadásul azt is hátrányként említi, hogy a „társszervezetek és az alvállalkozók nem mindig veszik figyelembe az új munkarendet, így kérdés nélkül keresik pénteken is."

A Libri-Bookline egyik dolgozója pozitívumokat említett: „A magánélet szempontjából is támogatom a négynapos munkahetet, mert mint főállásban dolgozó, nagycsaládos anya ezen a szabad hétköznapon nyílik lehetőségem teljesen egyéni feltöltődésre." Ezzel egyetért a vállalat másik dolgozója is: „A négynapos munkahét időt teremt, ami pihenésre, regenerálódásra, de ügyintézésre is felhasználható, koncentráltabb munkavégzésre ösztönöz, és ha jól használjuk, csökkenti a stresszt, növeli az elégedettséget és a hatékonyságot is." Szerinte vannak hátulütői is, mivel felerősíti a folyamatokban és a kommunikációban rejlő hibákat, elakadásokat.

„Egy négynapos munkával járó állás a jövőben rendkívül vonzó lesz minden területen"

Friedl Zsuzsanna szerint a Telekomnál az első tesztidőszak sikeresnek bizonyult, így a bevont kollégák számát megduplázva, további területekre kiterjesztve és új szempontokat vizsgálva februártól augusztus végéig folytatják a pilotot. „Ebben a szakaszban 36 órás munkahét keretében, változatlan bérezés és az eddigi hatékonyság fenntartása mellett folytatjuk a projektet, amelyben vizsgálni fogjuk többek között a 4 napos munkahét hatását a toborzás-kiválasztásra, munkáltatói márkára, valamint elemezni fogjuk a tesztcsapatokon belüli fluktuáció alakulását és a betegszabadságok napjainak esetleges változását is."

A munkarendnek Friedl Zsuzsanna szerint nem csak nagy a megtartóereje, de nagy felszívóereje is van. „Arra számítunk, hogy egy négynapos munkával járó állás a jövőben rendkívül vonzó lesz minden területen, ezzel pedig sikerül új tehetségeket bevonzani, és a mostani munkavállalókat is jobb arányban megtartani." Előrejelzéseik szerint a következő időszakban nőhet az elvándorlás a speciális szaktudást igénylő, például informatikusi munkakörökben. Ezeket a munkákat már szinte mindenhol lehet otthonról végezni, a magyar IT-sok közül egyre többen vállalnak külföldi munkát, nagyobb kihívás tehát ezeket a kollégákat megtartani. A négynapos munkahét bevezetése ebben hozhatna egy hatalmas lépést a számukra.

Szeleczky Noémi elmondta, hogy a Libri-Bookline is elkötelezett marad a négynapos munkahét mellett, „ugyanakkor látni kell azt is, hogy a tesztidőszak egy hosszú távú folyamat első lépése volt, egy ilyen, az egész szervezet működésére hatást gyakorló változás esetében a legfontosabb a megfontoltság.” Így tehát a tesztidőszakot követően 2023 márciusától két hónapig az irodai dolgozók visszatérnek az ötnapos beosztásra annak érdekében, hogy elegendő idő legyen az eredmények kiértékelésére, a munkavállalók képzésére, a belső folyamatok és a szervezet fejlesztésére, ebben az időszakban az ötödik napon a kollégáknak lehetősége van otthonról dolgozni.