Az Európai Központi Bank (EKB) 50 bázisponttal 2,50 százalékra emelte meg az irányadó eurókamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén, így igyekszik elejét venni az elszálló inflációnak – írja a Reuters. A mostani lépés jól illeszkedik a jegybankál az elmúlt hét hónap alatt érzékelt trendbe, az EKB ugyanis ezen időszak alatt 3 százalékponttal emelte a kamatait, abban reménykedve, hogy a megdrágult hitelek lehűtik a keresletet és gátat szabhatnak az elharapózó áremelkedésnek.

A mostani lépés is várható volt, hiszen az EKB már decemberben jelezte, hogy kamatot fog emelni. Ugyanakkor az amerikai jegybankkal ellentétben nem jelezték, hogy lassítani szándékoznak az emelések ütemén, sőt, épp ellenkezőleg, az EKB azt közölte, hogy további jelentős emelésekre kell számítani, rögtön érkezik is egy újabb félszázalékos növelés már márciusban.

Ahogy tegnap a FED emelése és az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet elnökének nyilatkozatai a dollár gyengüléséhez vezettek, az EKB kamatdöntése nyomán az euró árfolyamának esését idézte elő – ez pedig a forint erősödéséhez járult hozzá. Az európai fizetőeszköz csütörtök délután 384 forint körüli szintig erősödött, később 385 körül jegyezték – ez tavaly május óta a legmagasabb szint.

Az európai jegybankhoz hasonlóan 0,5 százalékpontos kamatemelést hajtott végre a Bank of England is – írja a Guardian, a brit központi bank esetében ez már a tizedik emelés és ezzel 3,5 százalékról növekedtek a kamatok 4 százalékra. Mint mindenhol, az Egyesült Királyságban is egy ilyen lépés pluszterheket rak a jelzáloghitelek és egyéb kölcsönök törlesztőire, legyenek akár magánszemélyek vagy vállalkozások. A lépésnek oka részben a jegybank vezetése szerint a privátszektorban végrehajtott béremelési hullám, ami meghaladta a jegybank előzetes várakozásait.

Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy amiként az EKB esetében is láttuk, úgy a BoE emelése sem derült égből érkezett, sokan számítottak rá, ahogyan arra is, hogy nem ez lesz a vége a sorozatnak, még egy hasonló, 0,5 százalékpontos emelés várható tavasszal. A BoE illetékesei szerint az emelések következményeként rövid recesszió is elképzelhető a brit gazdaságban.