A nyilvánosságra került dokumentumok alapján már nem lehet letagadni, hogy valóban a két kormányközeli vállalkozó tulajdonában vannak a koncessziót tulajdonló magántőkealapok.
35 évre adta oda a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztési Zrt.-nek a kormány az autópályák üzemeltetését, valamint ezzel együtt a Magyar Közút 900 dolgozóját és teljes infrastruktúráját. Hogy mindezt mennyi pénzért, az eddig is titok volt, viszont a Szabad Európa nemrégiben belenézhetett a szerződésekbe. Ezekből derült ki, hogy kevesebb mint 18 milliárd forintot kóstált mindez együttvéve.
Rogán Antal a 35 éves autópálya-koncesszióról: Inkább Mészáros, mint egy külföldi
Évente és kilométerenként 96,2 millió forintért Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei fogják üzemeltetni 35 évig a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot. Cserébe az első tíz évben még építeniük/bővíteniük kell 550 kilométer utat. Rogán Antal szerint örvendetes, hogy van Magyarországon olyan szereplő, aki felnőtt a feladathoz, és azt még a mostani nehéz körülmények közt is képes vállalni.
A szerződésekből az is világosan kiderült, hogy valóban Mészáros Lőrinc és Szíjj László állnak azon magántőkealapok mögött, amik elnyerték a koncessziót. A cég korábban azt mondta, céljuk a szolgáltatás javítása. Szimicsku László, a cég szóvivője úgy fogalmazott: „eddig C szinten állt az autópályák színvonala, és tőlünk A színvonalat vár el az állam. Ez azért is fontos, mert mi a rendelkezésre állási díjat, amit a magyar államtól kapunk, azt tulajdonképpen aszerint kapjuk, hogy milyen munkát végzünk”.
Mészáros Lőrincék nagy pénzt toltak be autópálya-koncessziós cégeikbe
A pályagondozáshoz és -építéshez kell a tőkeemelés, de a sokszorosát kapják majd az államtól 35 éven át.
A szerződés szerint az állam évente és kilométerenként 96 millió forintot fizet a cégnek az autópályák karbantartásáért, felújításáért, valamint fejlesztéséért, viszont a kormány azt nem hajlandó kiadni, hogy mi befolyásolja, hogy ténylegesen mennyi pénzt fizetnek ki mindezen munkálatokért.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.