A szokatlanul enyhe tél és talán a tudatosabb fogyasztói magatartás miatt nemcsak a gázból, de az elektromos áramból is kevesebb fogy a megszokottnál. Annyira, hogy az elmúlt hetekben legalább tucatnyi alkalommal fogták vissza a paksi blokkok teljesítményét. De vajon miért pont Paksot fékezgetik?
Több alkalommal is visszafogták a paksi atomerőmű blokkjainak áramtermelését a karácsonyi ünnepi időszakban, szilveszterkor és az új év első napjaiban is. A „leterhelésekről” az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is hírt adott, jelezve, hogy a rendszerirányító Mavir kérésére a tavaly december 23. és idén január 10. közötti, alkalmanként 50–300 megawatt közötti teljesítménycsökkentésnek „a nukleáris biztonságra és a környezetre gyakorolt hatása nincsen”.
A teljesítménycsökkentésről – amire az OAH által többször is jelzett időpontokon kívül még egyszer, január 11-én szerdán hajnaltól a csütörtök reggeli órákig is volt még példa, ez utóbbi egy tervezett karbantartás miatt – szerettünk volna részletesebb információhoz jutni, de megkeresésünkre egyelőre sem az atomerőmű, sem a rendszerirányító nem reagált. Egy iparági szereplő segítségével próbáltuk megfejteni, miért lehetett szükség a leterhelésekre, és hogy vajon miért pont Paksot kellett visszafogni.
Rezsiválság: Negyedével fogták vissza a gázfogyasztást a magyarok decemberben
Geotermikus energiával váltanák ki például a gázzal fűtött távfűtési rendszereket, de a biomasszára is stratégiát készítenek. Minderről Palkovics László technológiai és ipari miniszter beszélt Brüsszelben.
A miértre a legegyszerűbb a válasz: nem kellett annyi energia, mint általában ilyenkor. Ez nyilván összefügg a szokásosnál enyhébb időjárással, 2022-t például a második legmelegebb évnek mérték Európában, és az enyhe idő decemberben is kitartott (sőt 2023 január elején is, amikor legalább 8–12 Celsius-fokkal melegebb volt az átlaghőmérséklet), vagyis kevesebbet kellett fűtésre használni (még a nem elektromos fűtőberendezéseknek is szüksége van áramra, például a szivattyúkhoz).
Voltak emellett olyan napok is, amikor a napelemes, vagy a szélturbinás áramtermelés futott fel annyira, hogy kiváltsa a más módon megtermelt energiát. A termelés visszafogása ilyenkor „nem egy unikális valami” – mondta az iparági szereplő, aki azonban jelezte: az már ritkább, hogy ennyire kevésre van szükség: volt olyan éjszaka, amikor 4000 megawatt alá ment az áramigény, aminek a felét Paks fedi le.
A termelésfelesleget eközben nem vették fel a szomszéd országok sem, vagyis nem lehetett exportálni, mint általában jellemző. A Mavir honlapján elérhető adatokból viszont kiderül, hogy az importáram mennyisége nem csökkent az átlagoshoz képest a kérdéses időszakokban, ami forrásunk szerint előre lekötött kötelezően átveendő teljesítmény lehetett.
Persze felmerül az is – különösen az energiaválság fényében – hogy a paksi blokkok helyett miért nem a gázos erőművek teljesítményét vették vissza, amelyek drágán üzemelnek, és köztudomásúan gyorsan le- és felkapcsolhatók. Forrásunk szerint ebben előre megkötött áramvásárlási szerződések is közrejátszhattak, illetve az is, hogy ezeknek a gázos erőműveknek a maradékhőjét sok esetben távfűtésre és melegvíz-előállításra fordítják lakótelepeken, intézményekben vagy épp kórházakban, vagyis nem lehet mindegyiket csak úgy lekapcsolni.
A lignittel üzemelő Mátrai Erőmű teljesítményének visszafogása pedig annak lassú újraindítása miatt problémás, ennél szerinte egyszerűbb a paksi blokkok teljesítményének csökkentése. Emellett az áramvásárlási szerződések jelentette kötelezettségek miatt is egyszerűbb lehet az MVM számára, ha a saját tulajdonú erőművek teljesítményét veszi vissza. Az OAH emellett azt is jelezte, hogy tercier szabályozás keretében történt a teljesítménycsökkentés, aminek célja, hogy a legkisebb költséget eredményező helyzetbe hozza a többi energiatermelő munkáját, vagyis az egyensúly fenntartása érdekében
nem volt más megoldás, mint Paks teljesítményét csökkenteni.
A paksi leterheléssel kapcsolatban azonban fontos még megemlíteni, hogy a reaktorblokkok esetében a teljesítmény megváltoztatásának – az ezzel járó anyagszerkezeti hatások miatt – vannak bizonyos korlátai. A hazai szabályok elő is írják, hogy két karbantartás közötti időszakban hány teljesítménycsökkentési ciklust lehet végrehajtani. Nem véletlen, hogy az OAH külön figyelmet szentel ezeknek az eseményeknek, beszámolói pedig arra utalnak, hogy a teljesítmény visszafogása az engedélyezett kereteken belül zajlott.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.