Egy kutatás jutott erre az eredményre, amiből az is kiderült, hogy a fővárosiak és a diplomások közel ötöde 25 ezer forinttal is többet költ egy hónapban élelmiszerre, ezzel párhuzamosan egyre többen keresik az akciókat és az olcsóbb termékeket.
A Pulzus Kutató a Napi.hu megbízásából 1000 fős mintán végzett kutatást a felnőtt lakosság körében arról, hogy mennyivel emelkedett az egy főre eső havi élelmiszer-kiadás életkorra, iskolai végzettségre és lakóhelyre lebontva.
Ebből az derült ki, hogy a megkérdezettek 35 százalékánál 10–20 ezer forinttal drágult a bevásárlás az elmúlt egy évben, ami egy négytagú családra levetítve havi 40-80 ezer forint pluszt jelent. 15 százalék válaszolta azt, hogy több, mint 25 ezer forinttal költ többet havonta élelmiszerre és mindössze 8 százalék mondta, hogy 5000 forintál kevesebb a többletköltsége.
A 60 év felettiek esetében egy fokkal rosszabb a helyzet, bár náluk kisebb a legtöbbet költők sávjában lévők aránya, aminek valószínűleg az alacsony nyugdíj az oka.
A lakóhely szerinti bontásban nem figyelhetők meg nagy különbségek, bár az látható, hogy a budapestiek vannak a legtöbben – 18 százalékban – azok között, akiknél több mint 25 ezer forinttal nőtt a bevásárlás ára.
Nagyobb mértékű a drágulás a diplomásoknál is, amely magyarázható egyrészt a magasabb keresetükkel, másrészt pedig azzal, hogy kevésbé hajlandóak lemondani „a megszokott márkájú vagy minőségű” élelmiszerekről, szemben azokkal, akiknek a kosarába egyre inkább az akciós és a sajátmárkás termékek kerülnek be.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.