Mindig sok problémát és extra munkát jelentenek az évközbeni változások, ezért nem tartja szerencsésnek Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy a hétfőn, a parlament elé benyújtott új kata-szabályokat már szeptember 1-jén bevezetnék. A lépés ugyanakkor “a jelen költségvetési helyzetben érthető” – derült ki az elnök válaszaiból, amelyet a hvg.hu e-mailes megkeresésére küldött.

Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyv az, hogy egy kisvállalkozó a megtervezett üzleti évét újra kelljen gondolnia. Amennyiben kiesik a módosított vagyis inkább kasztrált kata lehetőségéből, bármelyik adónemre áttérés olyan adminisztratív és ismeretanyagot feltételez, mellyel egy kisvállalkozó nem igazán rendelkezik, ráadásul a könyvelőkre is hatalmas terhet rak – tette hozzá.

Benyújtották a kata-szigorításról szóló törvényt

Nyár végével hatályba is lép.

“A BKIK javasolta a kékgalléros, csak lakosságnak szolgáltató és a fehérgalléros, a szabadúszók és cégeknek szolgáltatók szétválasztását, így a törvénytervezetnek ezt a részét támogatjuk” – írta az elnök, aki szerint a változásnak az a logikája, hogy

a lakossági szolgáltatóknál volt a kata bevezetése előtt a legtöbb fekete pénz, ezt sikerült az adózási keretek közé behozni.

A BKIK elnöke ugyanakkor jelezte, az új szabályok bevezetését egy új, a fehérgallérosok vagyis a cégeknek (is) számlázók számára kedvező adózású adónem megfogalmazásával együtt tartották volna célszerűnek, amit ugyancsak be lehetne vezetni ősszel.

Szerinte célszerű lenne mindemellett alaposan megvizsgálni az esetleges kivételeket, mint például az állatorvosokat. De nemcsak őket, Gazsi Attila szerint a néhány üzleti partnerrel rendelkező, toronyházakat tisztító alpinisták, egyéni vállalkozó kőművesek, informatikusok, home officeban dolgozó call centeresek mind nehéz helyzetbe kerülnek.

Azt a változást, hogy a betéti társaságok már nem választhatják az adónemet, Nagy Elek azzal kommentálta, hogy a bt-k egyéni tagjai ezt egyéni vállalkozóként meg tudják majd oldani, a VOSZ pedig időközben elkezdte kidolgozni számukra az ajánlásokat működési területtől, mérettől, foglalkoztatási tömegtől és költséghányadtól függően.

Nagy Elek

MTI / Illyés Tibor

A Niveus Consulting Group jogi iroda kommentárjában ugyanakkor úgy véli, hogy kétséges, hogy lesz-e olyan vállalkozó, aki a feltételeket valóban teljesíteni tudja és a jövőben is kata szerint fog adózni.

Ennek részben az az oka – a bt-s szigorítás mellett –, hogy javaslat szerint a katát csak azok választhatják, akik egyetlen forint bevételt sem szereznek más vállalkozástól.

Ha reálisan átgondoljuk egy átlagos, alapvetően lakosságnak szolgáltató nyelvtanár vagy fodrász ügyfélkörét, akkor is nagy eséllyel találunk benne mondjuk filmes munkákat, céges nyelvórákat vagy építőipari kisvállalkozó esetén bedolgozást egy-egy nagyobb építőipari projektbe, ahol a számlát már cég fele kell(ene) kiállítani

– véli a jogi iroda, amely szerint a vállalkozóknak most két lehetőségük van. Vagy elengedik az ügyfélkörük egy érezhető részét (például a vízvezetékszerelő nem vállal cégtől érkező megbízást), vagy pedig bonyolultabb, költségigényesebb adózási módot választanak, ami jelentősen megnövelheti a szürke- vagy feketegazdaság arányát ebben a szektorokban.

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint így vagy lemondanak ügyfeleik részéről a katások, vagy a mostani javaslat pont arra fogja sarkallni az érintetteket, hogy céges megrendelőknek ne állítsanak ki számlát, holott a feketegazdaság visszaszorítása talán a kata legnagyobb erénye – volt eddig.

Fülöp Máté

De a változás nemcsak az eddigi katásoknak okozhat gondot: azoknak a cégeknek, akik eddig eseti jelleggel, kisebb-nagyobb munkákra mondjuk egy villanyszerelőt vettek igénybe, jelentősen csökken a merítési körük, ugyanis, azok a szakemberek, akik jellemzően lakossági ügyfélkörnek dolgoznak, esetleg a főállásuk mellett dolgoznak heti pár órában mellékállásban katásként, többet nem vállalhatnak egy cég felé munkát, hiszen a törvényjavaslat szerint évi egyetlen céges vevő esetén is megszűnik az illető katajogosultsága. A Niveus Consulting Group szerint éppen ezért jobb lett volna a cégtől származó bevételre egymillió forintos értékhatárt beállítani, ezzel nem hozva teljesen lehetetlen helyzetbe azokat a kisvállalkozókat, akik kiegészítő jelleggel végeznek csak céges ügyfelek részére munkát.

A VOSZ elnökhelyettese pedig úgy vélte, hogy pluszadóval lehetett volna sújtani a vállalkozóknak teljesítő katás adózását, így kerülve el, hogy jelentősen szűköljön sok ezer vállalkozó megrendelői köre. Enélkül százezer feletti kisvállalkozás fog szembenézni "újra hatalmas adminisztrációval, magasabb könyvelői díjakkal, számlagyűjtéssel, útiköltség elszámolással, költségmegosztással". Gazsi Attila szerint így sokan lesznek, akik kikerülve a kedvezményes körből, alternatíva nélkül, újra a szürkegazdaságban találják magukat,

összességében pedig akár meg is feleződhet a katás vállalkozások száma.

Kiszorult a katából? Ennyit veszíthet, ha átalányadózásra vált

Most könnyen kiszámíthatja, mennyi pénztől esik el a szigorúbb katával.

A fővárosi iparkamara azt is javasolná, hogy “legyen egy emelt kata adómérték, ahol nagyobb tb-nyugdíj jogosultságot kapnak a vállalkozók, mint a 108 ezer forintos alap”. A benyújtott új javaslatban nem szerepel a korábban választható emelt kata (amikor 75 ezer forintos havi átalányadóval 179 ezer forintos tb-nyugdíj alappal számolhatott a vállalkozó), de nem szerepel a félállású katázás lehetősége sem. Ez utóbbival kapcsolatban az elnök jelezte, hogy sok visszaélés volt. “A mi véleményünk, hogy egy szűkített változatnak van helye a rendszerben” – írta a félállású és az emelt kata hiányával kapcsolatos kérdésünkre.

Nagy Elek az iparkamara országos szervezete, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Parragh Lászlónak is odaszúrt, amikor azt írta, hogy ha “hamarabb azonosul javaslatainkkal, akkor együtt többet tudtunk volna elérni”, és jelezte, “nem véletlenül határolódott el nyilvánosan is a BKIK elnöksége az országos kamara elnökének eddigi nyilatkozataitól”.

Gazsi úgy véli, azzal, hogy csak az 50 ezer forintos adózást választhatják a cégek,

a vízzel együtt a gyermek is ki lett öntve.

Kiszorulnak a rokkantak és nevelőszülők, valamint a csak szabadidejükben vállalkozást működtetők. Emellett újra a depressziós övezetek kisvállalkozói fognak rosszul járni a kistelepülési ügyvédtől kezdve a több helyen teljesítő állatorvoson keresztül, akiknek néhány vállalkozónak, vagy néhány vállalkozónak is dolgoztak, munkaviszonyban pedig senki nem fogja őket foglalkoztatni – vélte.