A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményt adott ki az egyhetes betét kamatának jelentős, 200 bázispontos (2 százalékpontos) emelése után. Ebben a jelentős kamatemelést

az elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzettel, illetve kedvezőtlen pénzpiaci elmozdulásokkal magyarázzák.

Ezek az eufemizmusok a forint árfolyamának pár nap alatt bekövetkezett drasztikus romlását takarják: július 6-án, szerdán az euróval szembeni árfolyam meghaladta a 416-ot, míg a dollárral szemben 400 fölé gyengült a forint.

A gyenge forint az inflációt fűti

Az indoklás szerint a forint árfolyamának beszakadása

erősíti annak a kockázatát, hogy a magas infláció a korábban vártnál hosszabb távon is fennmarad.

„Tartósan magas infláció esetén a jelenlegi magasabb árdinamika beépülhet a gazdasági szereplők várakozásaiba, ami megnehezíti az árstabilitás biztosítását” – teszik hozzá.

Ez magyarul azt jelenti, hogy a gyenge forint megdrágítja az importot, ami beépül a fogyasztói árakba, vagyis tovább fűti az inflációt. És ha a gazdasági szereplők (beleértve a lakosságot) elhúzódó és jelentős áremelkedésekre számítanak, akkor ennek megfelelően kezdenek viselkedni. A dolgozók például béremelést követlenek, amihez a vállalkozásoknak árat kell emelni, és így tovább. Ár-bér spirál alakul ki, az infláció pedig beragad magas szinten.

Azonnal soron kívül be kellett avatkozni

A kamatemelés nem volt beütemezve, a jegybank épp a megelőző héten zárta össze az alapkamat szintjét az egyhetes betétével – utóbbi hónapokig jóval magasabb volt, így tulajdonképpen ez volt az irányadó ráta. Az alapkamatot a Monetáris Tanács határozza meg, az egyhetes betét kamatát a jegybank igazgatótanácsa. Utóbbi rátával parkoltathatják a bankok a fölös pénzüket egy hétig az MNB-ben. A terv az volt, hogy a Monetáris Tanács a havi egy kamatdöntő ülésén emeli az alapkamatot, amit követ az egyhetes betét kamata.

Ám Virág Barnabás MNB-alelnök a Monetáris Tanács döntése után rögtön jelezte, hogy a jegybank továbbra is fenntartja a lehetőségét, hogy az egyhetes betét kamatával beavatkozzon, ha szükségét látja. Azt is közölte ugyanakkor, hogy a cél az alapkamat és az egyhetes betét kamatának összezártan tartása: ha soron kívül emelnék az egyhetes betét kamatát, az emelést a Monetáris Tanács beépíti a következő alapkamat-emelésbe. Az nem volt világos, hogy a havi egyszeri menetrend szerinti alapkamat-emelésbe, vagy pedig ilyen esetben az alapkamatot is emelik soron kívül.

A közleményben azt írják, „Monetáris Tanács júniusban meghatározott stratégiájával összhangban szükségesnek tartja, hogy az egyhetes betéti kamat emelkedése minél előbb beépüljön az alapkamat-emelési ciklusba is. Az alapkamat és az egyhetes betéti kamat gyors összezárása már a következő, július 12-i Monetáris Tanács ülésen napirendre kerül”.

Ez az ülés a normál menetrend szerint nem volna kamatdöntő ülés – ám ezek szerint a Monetáris Tanács dönthet úgy, hogy nem vár 3 hetet a következő, betervezett alapkamat-emelésig. Ez valószínű, a következő kamatdöntő ülés már messze van, a két kamat közti különbség máris 2 százalékpontos, és semmi sem garantálja, hogy a következő kamatdöntő ülésig nem látják szükségét újabb emelésnek.

Túl sok a forint

A közleményben a jegybank emlékeztet rá, hogy egyhetes betéti tenderen az MNB több mint 9500 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el. „Az egyhetes instrumentumban lekötött likviditás jelentősen emelkedett az előző heti 7263 milliárd forintos szinthez képest” – írják.

A közleményben arra is emlékeztetnek, hogy az MNB megkezdi a devizalikviditást nyújtó swaptenderek negyedéven belüli alkalmazását. Az első tendert az MNB 2022. július 8-án pénteken tartja, egynapos futamidőn, a tender paramétereit a jegybank reggel 9 órakor teszi közzé.

A jegybank mind az egyhetes betéti eszközzel, mind a swaptenderekkel igyekszik forintlikviditást kiszívni a rendszerből, így próbálja erősíteni az árfolyamot.