Elnöki rendeletben biztosítana maga számára teljes ellenőrzést a Szahalin-2 gáz- és olajprojekt felett Oroszország. A Shell már eleve ki akart szállni a projektből, a japán résztulajdonosok még reménykednek, hiszen a szigetország LNG-igényének tíz százalékát innen fedezik.
Teljes ellenőrzést biztosít Oroszországnak a Szahalin-2 gáz- és olajprojekt felett egy friss elnöki rendelet, amivel kiszoríthatja az üzemeltető konzorciumból a Shellt és a japán befektetőket. A csütörtökön aláírt rendelettel egy új céget hoztak létre, amely átveszi a Sakhalin Energy Investment Co. összes jogát és kötelezettségét, amelyben a Shell, valamint két japán kereskedelmi vállalat, a Mitsui és a Mitsubishi rendelkezik még valamivel kevesebb, mint 50 százalékos részesedéssel (a Shellé 27,5 százalék mínusz egy részvény, a Mitsui 12,5, a Mitsubishi 10 százalék). A többi tulajdonrész az orosz állami Gazpromé.
A rendelet értelmében a Gazprom megtartja részesedését az Oroszország távol-keleti részén lévő projektben, a többi külföldi részvényesnek pedig részesedésük megtartását kell kérelmezniük az orosz kormánytól az új cégben egy hónapon belül. A kormány ezután dönt majd arról, hogy engedélyezi-e nekik ezt.
A Kommerszant című orosz napilap a pénteki számában ezt a kitételt "hűségpróbának" nevezte.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a tulajdonosi struktúrában tervezett változásokat a nyugati szankciókkal indokolta, amelyek szerinte a termelés fennmaradását veszélyeztették.
Nem lesz precedens
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken cáfolta azokat a felvetéseket, hogy a Szahalin-2 orosz tulajdonba vétele precedensértékű lenne más külföldi cégek állami kisajátítása szempontjából. "Itt nem lehet általános szabályt felállítani. Minden helyzetet esetről esetre vizsgálunk meg" – mondta, és jelezte azt is, hogy nincs veszélyben a Szahalin-2 LNG-exportja, nem látnak az LNG-szállítások leállítására.
A Szahalin-2 a világ egyik legnagyobb LNG-projektje
12 millió tonnás termeléssel a világ cseppfolyósított földgáz (LNG) termelésének 4 százalékát adja. A szállítmányok elsősorban Japánba, Dél-Koreába, Kínába, Indiába és más ázsiai országokba mennek. Az új rendelet elbizonytalaníthatja az amúgy is szűkös LNG-piacot, és növelheti a még Oroszországban működő nyugati vállalatok egzisztenciális kockázatait.
A Shell leírta, a japánok kitartanak
A Shell már leírta az összes oroszországi eszközének értékét, és hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy ki akar szállni a Szahalin-2-ből, és tárgyalásokat folytat a potenciális vevőkkel. Attól tartanak, hogy Oroszország államosíthatja a külföldi tulajdonban lévő eszközöket, megtorlásként az ukrajnai háború nyomán kivetett szankciókért és az orosz eszközök befagyasztásáért. A cég pénteken közölte, hogy tanulmányozza az orosz rendeletet.
Japán, ami nagymértékben függ az importált energiától, korábban már jelezte, hogy nem mond le az érdekeltségéről. A szigetország évente 6 millió tonna LNG-t (saját felhasználásának 10 százalékát) importálja főként hosszú távú szerződés alapján a Szahalin-2-ből. Japánnak 2-3 hetes LNG-készletei vannak a közüzemi és városi gázszolgáltatóknál, ezért érthető a kitartásuk.
Borítóképünk illusztráció, egy LNG-tanker szeli a habokat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.