Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A benzinkutak sorra vezetnek be mennyiségi korlátozást; az élelmiszerek kapcsán a kisboltosok panaszkodnak arról, hogy nem tudnak elég terméket venni a nagykereskedőktől; új törvényjavaslatok sorát nyújtották be nemcsak a vármegyékről és az ispánokról, hanem az adókról, a dohánypiacról és a vagyonnyilatkozatokról is. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Most már a nagykereskedők is mennyiségi korlátozást vezettek be – egy Békés megyei kisbolt vezetője beszélt erről a hvg.hu-nak. A kiskereskedők a szerződéseik szerinti áron tudják beszerezni azokat a termékeket is, amiket aztán hatósági áron kötelesek értékesíteni, ezek közül a sertéscomb az egyetlen, ami valamennyire nyereséges. Azt is elmondta: megemelkedett a csirke far-hát iránti igény, mert elszálltak a kutyakonzervárak.
Ha a hatósági áras termékek közül mindenből csak napi 10 kilót/litert adnának el, az naponta 15-20 ezer forint veszteséget jelentene. Az árstopos termékeket így több kisboltos már csak hétvégén árulja, és akkor sem hatósági áron. Megkockáztatják a hatósági büntetést, mert egy napi szintű árusításnál biztos, hogy csődbe mennének, így viszont, ha nem kapnak ellenőrzést, meg tudnak maradni. Eközben pedig elkészült egy kutatás, amely szerint a magyarok leginkább az élelmiszereken és a higiénián spórolnak a nagy infláció miatt.
Látványos gumicsontot dobott be a kormány a költségvetést megalapozó törvényjavaslatban: 2023-tól a kormánymegbízottakat átnevezik ispánra. Kocsis Máté ezzel egy időben pedig azt javasolta, a megyéket nevezzék át vármegyéknek. Amíg vérmérsékletétől (vagy politikai hozzáállásától) függően mindenki emiatt örült, szörnyülködött, vagy küszködött a visszatarthatatlan röhögéssel, egy sor olyan törvényjavaslatot is beadtak, amelynek tényleg fontos következménye is lesz. Az egyik legfontosabb ezek közül az, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választást egy napon tartanák meg, így alaposan megnehezítve az ellenzék dolgát, de sok gazdasági javaslat is szerepel a listán.
Így például a települési önkormányzatoktól elvesznek forrásokat, helyette a (vár)megyéknek adnak pluszpénzt: különleges gazdasági övezetek nagyberuházásaiból befolyó helyi adókból ezek eddig 3 százalékot tarthattak meg, innentől 20-at. A chipsadót kivetik a müzlire és a töltött tésztára is, mert a kormány szerint egészségtelen. Ha már adók: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elárulta, hogy néhány most kivetett különadó más formában, de az eredetileg ígértnél tovább megmaradhat. Szintén az új törvényjavaslatok között szerepel, hogy egy törvénybe írt lista helyett egy hatósági elnök döntheti el, mi kerülhet ki a dohányboltok polcaira, és mi nem.
És átírják a vagyonnyilatkozati rendszer szabályait is, méghozzá az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszeréhez hasonlóan, amelyet a kormánymédia két hónapja még a korrupció melegágyának hívott, és annyira sem komolyan vehető, mint a magyar – pedig azt a szintet alulmúlni nem kis bravúr.
Módosultak a tankolási szabályok a nagyobb benzinkutakon. Előbb a Mol jelentette be, hogy 100 helyett csak 50 litert lehet tankolni, kannába pedig csak piaci áron töltenek, majd az OMV követte a riválist az 50 literes tankolási korláttal. A benzinár amúgy hatósági ár nélkül most épphogy 800 forint alatt lenne, a dízel pedig egy kicsivel 800 forint fölött.
A hét képe: Budapest tervezett új parkolási térképe
Magyarországon az infláció nem a háborúval, nem a szankciókkal, még csak nem is a pandémiával kezdődött, hanem még a járvány előtt, az egyaránt laza költségvetési és monetáris politika indította be – mondta Surányi György az akadémiai Stádium 28 kör fórumán. A jelenlegi inflációhoz a külső sokk valóban hozzájárult, de nagy része belföldi eredetű – tette hozzá. Bod Péter Ákos pedig arra figyelmeztetett: „az árstop tartósan megtoldja az inflációs trendet. Nem arról van szó, hogy az idei évet túl kell élni valahogyan. Az a félelmem, hogy a magyarországi infláció tovább fog tartani és magasabb lesz, mint másutt.”
Surányi György csak arról beszélt, hogy egy vizsgán megbuktatná Nagy Mártont – ez egész visszafogott a kormány és a Ryanair üzengetéséhez képest. Michael O'Leary Ryanair-vezér napi szinten idiótázta le a minisztert, arról is beszélt, hogy Gulyás Gergely és Nagy Márton olyanok, mint Dumb és Dumber, az viszont nem csak kommunikáció, hogy a cég panaszt tett az Európai Bizottságnál a különadó miatt. Ahogy az sem, hogy az Igazságügyi Minisztérium soron kívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el a Ryanairrel szemben.
Kisvállalkozók tömegei izgulnak, mi vár rájuk a kata-szabályok átalakításával. Abban teljes az egyetértés, hogy a kisvállalkozók tételes adóját fizetők jelentős része – talán a többsége – nem az adó eredeti céljának megfelelően fizeti ezt a közterhet, de a megoldási javaslatra még várni kell. A jelenlegi kata helyét átvehetné egy finomhangolt, érzékenyített közteher, de a kormány jó eséllyel marad az egyszerűbb megoldásnál.
Az átalány egyszeri emelése mára lényegében elkerülhetetlen, de előremutatóbb lenne, ha a rendszerbe beépülne valamilyen automatizmus: a befizetendő adóátalányt lehetne például a minimálbérhez indexálni, így az a minimálbér emelkedésével folyamatosan nőne, és nem merülne fel pár évente a korrekcióra való igény. De úgy tűnik, a kormány és a kamara nem szofisztikált megoldásokban gondolkozik, inkább fűnyíróelvszerűen akarja kialakítani a szabályokat, beleértve az értékhatárokat.
A magyar kormány pálfordulást hajtott végre a globális minimumadó ügyében, Varga Mihály megvétózta az arról szóló uniós direktívát az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán. Az egyik legfontosabb érv az volt emellett, hogy ez adóemelést jelentene – nem általánosat persze, a 750 millió euró éves árbevétel feletti cégek adókulcsát emelték volna fel 9-ről 15 százalékra -, de azt is felemlegette a magyar kormány, hogy sok részlet még kidolgozatlan, kevés lenne a felkészülési idő a 2023-as bevezetésre, és az EU versenyhátrányba kerülne.
Mint azt bemutattuk, az érvek nem is légből kapottak. Ezzel együtt biztos, hogy a kormánynak hátsó szándékai vannak a vétózással: az uniós helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférést akarhatják kizsarolni. Válaszként az a javaslat került elő, hogy a globális minimumadó bevezetését határozhatja el 26 tagállam, kihagyva ebből Magyarországot.
Azzal a furcsa helyzettel szembesülnek a nyaralni készülők, hogy hiába drágul nagyon durván minden Magyarországon, a forint úgy gyengül, hogy még így is jobban megéri a belföldi nyaralást választani. Megnéztük a külföldi és a magyarországi drágulást a szálláshelyek, az ételek-italok és az üzemanyagok árainál, azzal kombinálva, hogy mennyivel lett ez még drágább külföldön, ha a helyi pénzbe átszámítjuk forintról.
Ez alapján a legkisebb sokkhatás talán azokat fogja érni, akik Olaszországba vagy Máltára utaznak idén nyáron, és persze azokat, akik Franciaországba mennek, bár az alapból nem egy olcsó hely, de legalább az eredetileg is magas árai nem emelkedtek annyira fájóan tovább. Még Ausztriába is megéri átmenni, Görögország vagy Horvátország viszont okozhat kellemetlen meglepetéseket. A bulgáriai és csehországi nyaralás most már annyira nem tűnik versenyképesnek - és persze minél kevesebb benzinfogyasztással tudja az ember megoldani az utat, annál jobban jár.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
