Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Beszámoltak a miniszterjelöltek a terveikről, de még az MNB is közzétett egy nagy gazdasági javaslatcsomagot; kiderült, hogy nagyot nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben; 40 milliárd dollárnyi vagyon tűnt el néhány kriptovaluta összeomlásával. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A leendő miniszterek bemutatkoztak a parlamenti bizottságok előtt. A legnagyobbat szóló mondás Nagy Mártoné és Lázár Jánosé: a gazdaságfejlesztési miniszterjelölt arról beszélt, hogy 2030-ra eléri a gazdasági teljesítményünk az EU-átlagot, ha minden évben 3,5 százalékkal nagyobb lesz a növekedésünk az unióénál – más kérdés, hogy az elmúlt évtizedben ez egyszer sem sikerült. Lázár pedig egyenesen odáig ment, hogy arról álmodozik, Magyarország olyan legyen, mint Ausztria. Ez nem előzmény nélküli, a magyar sajtóban először 1891-ben adtak hírt olyan ígéretről, hogy egy kis idő múlva majd elérjük az osztrákok szintjét, és azóta is néhány évente előáll egy politikus ezzel. Azt amúgy sokan kimutatták már: összeszerelő üzemként lehet egy ideig sikereket elérni - persze Palkovics László épp arról beszélt, hogy nem összeszerelésből élünk -, de hosszú távon azok lesznek sikeresek, ahol az oktatásba tesz a kormány sok pénzt. De ez már Pintér Sándor dolga lesz.
Persze a szép szavak mögött Nagy és Lázár mondandójában is volt, ami nem ilyen látványos, mégis fontosabb: a gazdaságfejlesztésért felelős volt MNB-alelnök például elmondta, hogy bővülhet az árstop alá tartozó termékek köre és új családtámogatások jöhetnek, a kormányba építésügyi és beruházási miniszterként visszatérő Lázár pedig egyebek mellett a fővárosi fejlesztések ügyét kapja meg.
Ennél jóval unalmasabb szakmázásnak tűnt Varga Mihály meghallgatása, pedig ha nagy szavakkal nem is dobálózott a pénzügyminiszter, volt így is mire figyelni az ígéretei között. A katát szerinte mindenképpen finomítani kell, az önkormányzatok gazdálkodásán szigorítani fognak, az extraprofitot termelő ágazatokra pedig mérlegelik a különadó kivetését. Szijjártó Péter azt emelte ki, hogy a Roszatommal hozná be a paksi bővítés jelentős lemaradását. Nagy István régi-új agrárminiszter a háború miatti élelmiszerpiaci válságot, az inflációt és az aszályt sorolta a legnagyobb kihívások közé. Varga Judit pedig arról beszélt, szeretné módosítani az EU alapszerződését, hogy több hatásköre legyen az államoknak – nagy tételben nem érdemes fogadni a rövid távú sikerre.
8 százalékkal nőtt a magyar GDP az első negyedévben. Az világos volt minden elemző számára még az adatközlés előtt is, hogy 2022-ből szinte biztosan ez a szám lesz a legmagasabb növekedési adat. Több oka van ennek: március végéig a járműiparunk kivételével nem nagyon érezte még meg a gazdaság az orosz-ukrán háborút, a szolgáltató szektor tavaly olyankor még nagyon rossz helyzetben volt a lezárások miatt, így ahhoz képest most szép a növekedés, a kereskedelmet pedig a benzinturizmus és az infláció – amelyről épp a héten derült ki, hogy magasabb az EU-átlagnál – egyszerre pörgette.
Az adat egyik érdekessége, hogy ugyan az EU egyik legnagyobb növekedése volt, pont a célként megjelölt Ausztria gazdasága még nagyobbat nőtt az év elején. A háború hatásait nehéz előre jelezni, mi mindenesetre megnéztük az importmutatók alapján, a gazdaságunk mennyire sok pontján okozhat jókora problémákat az, ha kevesebb ukrán termék érkezik.
Nem tétlenkedtek Matolcsy Györgyék sem, a Magyar Nemzeti Bank 203 oldalas javaslatcsomagot tett le a leendő kormány elé, benne rengeteg olyan ötlettel, amelyből egyáltalán nem biztos, hogy lesz is valami, mivel a kormány, nem pedig az MNB hatáskörébe tartozik. A javaslat nem minden pontja lesz népszerű a kormánynál, leírták például azt, hogy halasztani vagy törölni kell már meghirdetett, de el nem indult állami kiadásokat. De azt is leírták, ami mindenki számára világos, csak a kormány próbálja halogatni, hogy szembenézzen vele: a nagy energiaimport-függőségünk a rezsicsökkentésen keresztül rontja a költségvetés helyzetét.
A magánnyugdíjpénztári vagyon kormányzati lenyúlását 2010-ben miniszterként levezénylő Matolcsy MNB-je most már arról ír: az embereket rá kell venni, hogy a megtakarításaik egyre nagyobb részét tegyék magánegészségügyi vagy nyugdíjmegtakarításokba. De azt is felvetették, hogy a nyugdíjkorhatár és a nyugdíj számításának módját újra kell gondolni. A demográfiánál pedig teljesen irreális elvárást fogalmaztak meg: a 2021-es 93 ezerről 2030-ra 110 ezerre kell növelni az éves születésszámot.
A hét képe: Két emelet leomlott egy bontás alatt álló irodaházról a XII. kerületben a Böszörményi úton.
Kinek a felelőssége a fenntarthatóság? Az egyéné, a döntéshozóké vagy a cégeké? „Rettenetesen sok feladatunk van még a jövőben mindhárom csoportnál” – mondta Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Gyártók és Országos Szolgáltatók Szövetségének ügyvezető igazgatója a zCast e heti műsorában. Megemlítette a sörétes puska elvet is: ezalatt azt értjük, hogy nincs meghatározva, hogy az iparági szereplők összehangoltan kommunikáljanak bizonyos célokról, hanem mindenki, szerteágazóan a saját projektjével kapcsolatban kommunikál.
A közoktatás nem áll rosszul, mégis, ahogy járjuk az országot, rájövünk, hogy nagyobb a baj – tette ehhez hozzá Czippán Katalin oktató, tréner, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság tagja. Arra is kitért, hogy sok esetben ha nem a kiválasztott osztályok, nem a kiválasztott iskolák és nem a felkészült pedagógusok gyerekeivel találkozunk, nagyon megdöbbentő az a tájékozatlanság, ami az átlagot jellemzi.
Beindult a Rozsdaövezeti Bizottság munkája, az egy éve létező testület több akcióterületet is kijelölt. Eddig 46 területre érkezett kezdeményezés, ebből 16 akcióterületté minősítését támogatta a testület, és hat terület besorolását hagyták jóvá. Ahogy elszállnak az építési költségek, a rozsdaövezeti beruházások áfakedvezménye segíthet bevinni az árakat a megfizethetőség szintje alá, de az önkormányzatok alól kivont lakóparki, irodaházi projektek még komoly településszervezési problémákat okozhatnak. Például óvodai férőhelyeket az új lakók érkezése után a helyi önkormányzatnak kellene biztosítania, a tömegközlekedést pedig a főváros alá tartozó közlekedési vállalatnak kellene fejlesztenie.
Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense eközben a panelházakról szóló sorozatunkban beszélt arról: nehéz egységes panelfejlesztésben gondolkozni, a város élhetőségén dolgozni ettől még lehet, de a legjobb az, ha a megörökölt városrészeinknél kezdjük. De arra is kitért, hogy napjaink építészetének és várostervezésének egyik legnagyobb problémája a léptékvesztés. Legyen szó középületről, lakófejlesztésről, bevásárlóközpontról, szinte kizárólag nagy-, illetve megaberuházások futnak.
Néhány nap alatt körülbelül 40 milliárd dollárnyi vagyon égett el, ahogy az UST és a luna kriptopénzek összeomlottak. Az még nem teljesen világos, hogy mindezt mi okozta, pech, támadás, spekuláció, vagy ezek kombinációja, azt azonban már az összeomlás előtt jelezték sokan, hogy sebezhető rendszerről van szó.
Nem csoda, hogy így még erősebbé váltak azok a hangok, amelyek a kriptopénzek szigorúbb szabályozását sürgetik. A kritopénzbe befektetők közül pedig többen mindenüket elvesztették, egy lunás fórumon az első helyre kitűzött poszt a világ országainak segélyhívó telefonvonalainak hívószámait listázza.
Rekorddöntéssel indult a BÁV tavaszi aukciója: egy 10 karátos briliáns függő 57,5 millió forintért kelt el. Fertőszögi Péter, a BÁV művészeti igazgatója azt mondta a hvg.hu-nak adott interjújában: bár a legnagyobb érdeklődés a festmények iránt van a magyar műtárgypiacon, szinte ugyanolyan sokan fordulnak az ékszerek és a nemesfém tárgyak felé is. A gazdaság helyzetét jól tükrözi, mi történik ezen a piacon, az ékszerek és a nemesfém iránti kereslet például az utóbbi egy évben a duplájára nőtt, hiszen az arany és a drágakő is egyfajta menekülővaluta. A tavaszi árverés eladásaiból is kitűnik, hogy az ékszerek terén nagy a kereslet a befektetési ékszerekre, vagy például az olyan márkás, sokszor limitált kiadású órákra, amelyek bármikor értékesíthetők külföldön is.
Arra is kitért, hogy az elmúlt években egyre több online vásárló jelenik meg, főleg a fiatalabbak közül. Míg az idősebb korosztálynál megvan az emocionális kötődés, a fiataloknak sokkal fontosabb a birtoklásnál, hogy jó befektetés legyen, és meg tudnak válni a tárgyaktól, ha éppen jó áron el tudják adni - mondta. Ráadásul ez a generáció már nemzetközi szinten gondolkozik, kevésbé ragaszkodik a hazaihoz, jóval erősebben érdeklődik a „nemzetközi műtárgyak” iránt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
