Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Európa jelentős része azon gondolkozik, hogyan lehet leválni az orosz energiafüggésről, de a kontinens sorsát és az orosz kapcsolatokat a francia elnökválasztás is alapjaiban meghatározza. Magyarországon eközben várjuk, mit jelent be a kormány a gazdasági problémák megoldásáról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Havonta hétmilliárd dollár segélyre van szüksége Ukrajnának Volodimir Zelenszkij elnök szerint, a Világbank pedig azt tette közzé, hogy eddig 60 milliárd dollárnyi kár keletkezett az ukrán infrastruktúrában. Az IMF úgy számol: Oroszország még mindig a világ hatodik legnagyobb gazdasága, de ez már nem sokáig lesz így. A német kormány egymilliárd eurót és fegyvereket küld Ukrajnának, de Joe Biden is biztonsági segélyt ígért. A világ legnagyobb bankjainak és biztosítóinak delegáltjaiból álló bizottság pedig kimondta: államcsődöt jelentene, ha a május 4-én lejáró türelmi idő végéig az orosz állam dollár helyett rubelben fizetné a devizakötvényei kamatait. Eközben két nap leforgása alatt két orosz oligarcha is erőszakos halált halt családtagjaival együtt.
Európa közben tovább számolgat, hogyan lehet kiváltani az orosz energiaimportot. Olaszország például angolai és kongói gázt venne, és bevezetnek ott egy olyan szabályozást is, hogy 25 foknál hidegebbre nem lehet állítani a légkondikat a közintézményekben. Németország az év végéig leállíthatja az orosz olaj importját, Franciaország is támogatja a szankciók kiterjesztését az orosz olajimport tilalmára, Ausztria pedig egész márciusban nem vett orosz olajat. A Nemzetközi Energiaügynökség és az Európai Bizottság is egy sor olyan ajánlást adott közre, amivel az EU állampolgárai csökkenthetik az orosz energiahordozóknak való kitettségüket.
Az igény idehaza is megjelent, egy közvélemény-kutatás szerint legalábbis a magyarok többsége megújuló energiaforrásokat szeretne az orosz függőség helyett, az már más kérdés, hogy az április 3-i választáson a magyarok közül arra a pártra szavaztak a legtöbben, amely azt ígérte, nem bolygatják az energiaügyeket.
Hogy miként alakul Európa sorsa, abban a francia elnökválasztásnak is nagy szerepe van: ugyan előzetesen Emmanuel Macront mérik erősebbnek, 1944 óta nem volt ekkora esély arra, hogy egy szélsőjobboldali kerüljön Franciaország élére. Márpedig Marine Le Pen programja több olyan elemet is tartalmaz, amelyek önmagukban felrúgnák az Európai Unió alapszerződését, és az Ukrajna melletti egységes kiállást is gyengítheti. Az előző kampányát orosz hitelből finanszírozta (a mostanira épp az MKB-tól kapott kölcsönt), és egyébként is Putyin lelkes támogatója volt, bár most ebből igyekszik kihátrálni. Le Pen 2017-ben még az EU-ból való kilépés mellett kampányolt, most viszont legalább azt állítja, hogy nincs szó kilépésről – amikor ez az elnökjelölti vitán előjött, Macron annyit válaszolt neki, ezek szerint a programja 80 százalékát átírta.
A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Macron most nyer, és a hamarosan következő parlamenti választáson is az ő pártja, a La République en Marche szerez többséget, ám a politikai stabilitás és a társadalmi béke érdekében rákényszerülhet bizonyos finomhangolásra politikájában. Visszakozni kényszerülhet nyugdíjreformjával, és a közszférában befagyasztott fizetéseknél is a korábbinál megengedőbb álláspontra helyezkedik.
A magyar kormány számára is fontos, mi történik: az elmúlt két hónapban egyre jobban elszigetelődött Orbán Viktor váratlanul erős szövetségest szerezhet magának Le Pennel, a politikus esetleges elnöksége éppen a következő, például a magyar jogállamiság kérdésében kritikus hónapokban szegheti szárnyát az egységes európai fellépésnek.
Nagyrészt az orosz–ukrán háború következményeként könyveljük el az élelmiszerárak emelkedését, de szakértők szerint a háború befejeztével sem rendeződik vissza a piac. Egyfelől a jelenleg igen bizonytalannak tűnő békemegállapodás után is feltehetően egy hidegháborús környezetre készülhetünk, másfelől a mezőgazdaság zöld programja is drágulást hozhat, és hozott volna háború nélkül is. A téma szakértői szerint egy új támogatási rendszer kidolgozására lehet szükség. A kormány pedig hiába vezet be árrögzítést néhány termékre, összességében így is száguldanak az árak.
Sok más téma is van természetesen ezekben a napokban, amikről kíváncsian várjuk, hogy mit dönt vagy a mostani kormány vagy a terv szerint május közepén hivatalba lépő következő. Konkrét ígéreteket még nem nagyon kaptunk, Gulyás Gergely a kormányinfón egy újabb alkotmánymódosítás terve mellett arról beszélt, a nyersanyagáraktól függ, hogy maradhat-e a rezsicsökkentés, különadókról pedig még nem volt szó a kormányülésen, de sor kerülhet ilyenek bevezetésére is.
A hét képe: Vlagyimir Putyin egy feltűnően kicsi asztalnál ülve, meglepő testbeszéddel rendelte el a mariupoli acélmű tervezett ostromának leállítását.
Csődvédelembe menekítette a cégeit Alex Jones, az amerikai szélsőjobboldal kultikus alakja. Jones üzleti modellje egyszerű, de nagyon sikeres: rájött arra, hogy az összeesküvés-elméletek hívei tényleg szinte mindent elhisznek, ha azt jól adják be nekik, így aztán több százmillió dollárért adott el a rajongóinak potencianövelőként, agyserkentőként, az összes létező vírus ellen hatásos szerként és Covid ellen védő fogkrémként reklámozott termékeket, vagy épp túlélőfolyadékot arra az esetre, ha az amerikai kormány rátámadna a saját népére.
A csődvédelmet az után kérte, hogy hamarosan dönteni fog a bíróság, mennyi kártérítést fizessen a túlélőknek és az áldozatok családjának, miután azt állította, hogy a 2012-ben a Sandy Hook iskolában történt lövöldözés nem történt meg, csak szerepet játszottak azok, akik ott voltak, hogy a fegyverviselés szabályait erre hivatkozva szigoríthassa az állam. De ez a lépés előre menekülést jelent: ha csődvédelem alatt van egy cég, akkor folytathatja a működését és tárgyalhat az adósságrendezésről, beleértve azt is, ha kártérítést kell fizetnie a per után.
A magyarokat is érinti a klímaszorongás, a jelenségnek a leginkább a középiskolások kitettek, azonban optimizmusra ad okot, hogy az ökoszorongás sokakat cselekvésre ösztönöz – mondta Dúll Andrea környezetpszichológus. A hvg.hu-nak adott interjújában arról is beszélt: legalább valamilyen részleges változás már elindult, zajlik a diskurzus a hétköznapokban, azonban ezt nehéz a mindennapi viselkedésbe is átcsatornázni.
A zCast adásában pedig arról volt szó ezúttal, mit is nevezhetünk fenntartható befektetésnek és mennyire szabályozott ez a terület. Csábító hozammal is jár egy ilyen, vagy csak a hosszú távú hatása jobb?
A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült, már az is felmerült, hogy lassan magunkat kell megvédenünk a hódoktól. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak.
Általánosan kijelenthető, hogy évente 100-200 millió forint az a helyreállítási érték, ami visszavezethető a hódfajok tömegesebb megjelenésére – válaszolta a Belügyminisztérium arra a kérdésünkre, mekkora kiadás keletkezik a hódok tevékenysége nyomán a vízügynek. A régiónk más országaiban vannak jó példák a megoldásra, Ausztriában például tartományi hódmenedzserek döntenek, mit kell tenni helyben, Csehországban pedig zónarendszert alakítottak ki, van, ahol nem tűrik meg a hódokat, máshol maximális védettséget kapnak, és akad, ahol a konfliktusos helyzeteket próbálják meg enyhíteni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
