A kaposvári polgármester szerint a 25 ezer lakosúnál nagyobb városokot is kompenzálni fogja a kormány az iparűzésiadó-bevételeik kiesése miatt. Ha úgy lesz, mint tavaly, akkor Budapest nagyon rosszul járhat.
Az önkormányzatok idén is számíthatnak kompenzációra az iparűzésiadó-bevételeik kiesése miatt és támogatja az energiahatékonysági beruházásaikat az energiaár-robbanás ellensúlyozására – mondta Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke, Kaposvár polgármestere az MTI-nek kedden.
A kormánypárti politikus erről azt követően nyilatkozott, hogy a témában több megyei jogú város polgármesterével együtt tárgyalt Banai Péter Benővel, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárával.
Szita azt mondta, a települések a tavalyival azonos rendszer szerint kapnak kompenzációt elmaradt iparűzésiadó-bevételeikkel összefüggésben, vagyis a 25 ezer lakosúnál kisebb települések a kieső összeg 100 százalékát kapják meg. A kaposvári polgármester szerint a 25 ezer lakosúnál nagyobbakat az adóerő-képességük függvényében kompenzálják. "A pénz júniusban és októberben érkezik az önkormányzatok számlájára" – tette hozzá.
Tavaly a kormány májusban tette közzé, mennyi kompenzációt kapnak a nagyvárosok. Ha ugyannyit kap Budapest, illetve a kerületei, mint tavaly, akkor nagyon rosszul járnak, mert egy forintot se kaptak. A legnagyobb támogatás, 2,925 milliárd forint Debrecennek ment. 2,05 milliárd forintot küldtek Pécsnek, Szegednek pedig 1,95 milliárdot.
Egy fillért sem kap Budapest a kormánytól a kieső adóbevételek kompenzálásaként
Közzétette a kormány, melyik város mennyi pénzt kap, hogy az iparűzési adó megfelezését kompenzálják. Debrecen a legnagyobb győztes, Budapest a nagy vesztes.
Az MJVSZ elnöke arról is beszélt, hogy az önkormányzatoknak nem keletkezik pluszterhe a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből, annak fedezetét megkapják a kormánytól, amely teljes egészében biztosítja a kulturális szférát, azaz a könyvtárakat, múzeumokat, színházakat érintő béremelést is.
Szita Károly a kormány és az önkormányzatok számára egyaránt súlyos gondnak nevezte az energiaár-emelkedés hatását. Hangsúlyozta: a városvezetők és az államtitkár egyetértett abban, hogy az állam és az önkormányzatok közös érdeke a csökkentett lakossági energiaárak megőrzése.
Ettől még vannak áremelkedések, a "rezsicsökkentett ár" feletti árat is ki kell fizetni valakinek, de azok a települések, amelyek ezt nem tudják megoldani, egyedi kérelemmel fordulhatnak a kormányhoz – fogalmazott.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.