A külügyminiszter szerint, ha a visegrádi négyek egy ország lenne, akkor az lenne az EU második legnagyobb országa és harmadik legnagyobb piaca, illetve a G20-ak közé tartozna.
Közép-Európa lehet az új világgazdasági korszak egyik legnagyobb nyertese a stabilitásnak, az észszerű gazdaságpolitikának és a nemzeti érdekre fókuszáló biztonságpolitikának köszönhetően – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, a Magyar–Lengyel Üzleti Fórumon.
A közlemény szerint a tárcavezető a két ország együttműködését méltatva elmondta, hogy leginkább a testvériség szóval jellemezhető ez a kapcsolat, amelynek szerinte nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van.
Nem szabad engedni, hogy Európában továbbra is lenézzenek, és úgy kezeljenek minket, mint akik kizárólag a haszonélvezői vagyunk az együttműködésnek
– mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a közösségi források előállításában a magyar és a lengyel emberek munkája is ugyanúgy benne van.
Hangsúlyozta, hogy Közép-Európa sokat profitált abból, hogy a „józan észre alapította a politikáját”, és ennek nyomán a világ egyik legvonzóbb beruházási célterületévé vált az elmúlt években. Megemlítette itt egyebek mellett a munkát terhelő alacsony adókat, amelyeket a magyar kormány tovább szándékozik csökkenteni, valamint az állampolgárok biztonságának garantálását.
A miniszter szerint, amennyiben a visegrádi négyek egy államot alkotnának, akkor az lenne az EU második legnagyobb országa és harmadik legnagyobb piaca, illetve a G20-ak közé tartozna. Kiemelte, hogy tavaly Németország kétszer akkora értékben kereskedett a V4-gyel, mint Franciaországgal. Ugyanakkor arról számolt be, hogy a térségnek még le kell küzdenie bizonyos versenyhátrányait, például közös erővel gyorsvasút-hálózatot kell kiépítenie, és tovább kell fejlesztenie a közúti közlekedést. Szerinte emellett a Nyugat-Balkán mielőbbi integrációja is nagyban erősítené a versenyképességet.
A magyar-lengyel gazdasági kapcsolatokról kiemelte, hogy tavaly Lengyelország volt Magyarország negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere, s a kereskedelmi forgalom értéke meghaladta a 10 milliárd eurót, ami a teljes magyar külkereskedelem mintegy 5 százalékát teszi ki. Az idei év első nyolc hónapjában 22 százalékkal nőtt a kétoldalú kereskedelem értéke, elérve a 8 milliárd eurót, így idén minden bizonnyal meg fog dőlni ennek a rekordja.
Elmondta, a budapesti és a varsói kormány között nincs nyitott kérdés, s egyetértés van a legfontosabb európai ügyekben is. Példaként hozta fel a nemzeti szuverenitás védelmét, illetve az erős tagállamokon alapuló erős Európai Unió koncepcióját.
Röviden kitért az energiaválság témájára is, és tudatta, hogy a közép-európai országok közös állásponton vannak az atomenergia fenntartható energiaforrásként való elismertetését illetően. Továbbá hozzátette, hogy a régió hamarosan teljes vertikális irányban átjárható lesz a gázszállítások szempontjából, így Magyarország számára elérhetővé válnak a lengyelországi LNG-terminálok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.