Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kétmillió frank jogellenes kifizetéséért áll bíróság elé a profi labdarúgás két korábbi vezéralakja, azonban a FIFA csak látszólag számolt le a korrupcióval: a katari világbajnokságot annak ellenére is megtartják, hogy azt is körüllengi a korrupciógyanú.
Hamarosan bíróság elé áll Svájcban Joseph Blatter volt FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség), és Michel Platini volt UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) -elnök. A svájci ügyészség mindkettejüket csalással, hűtlen kezeléssel és okirathamisítással vádolja, amiért öt-öt év letöltendő börtönbüntetést kaphatnak – jelenlegi várakozások szerint évek múlva, amikor egyszer lezárul a nemzetközi profi labdarúgás eddigi legnagyobb botránya. Ha egyáltalán valaha lezárul.
A FIFA-botrányként elhíresült lavina 2015-ben, Zürichben robbant ki. 2015 májusában Svájcban tartották a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnökválasztását, amit Blatter nyert, azonban a győzelmét beárnyékolta, hogy néhány nappal korábban rendőrök vitték el őt és több magas rangú FIFA-tisztségviselőt zürichi szállodai szobájukból. A vád ellenük ekkor még nem volt ismert, azonban a sajtó találgatásai szerint az oroszországi és katari világbajnoki pályázatok körül lehettek korrupciós ügyek. A FIFA ekkor azt kommunikálta, hogy az elnökválasztást a tervezett rendben tartják meg. Blatter 1998 óta volt a FIFA élén, 2015-ben az ötödik ciklusát kezdte, akkor az egyik legbefolyásosabb embernek számított a labdarúgás világában. Az elnök a sajtó által felvetett korrupciós gyanú minden elemét tagadta, és azt is kijelentette, hogy nem hajlandó távozni a szervezet éléről.
Ezt az állítását egészen 2015. június másodikáig tartotta, ekkor ugyanis lemondott. A helyére akkor a sajtó Michel Platinit tartotta a legesélyesebb befutónak, arra senki nem gyanakodott, hogy mindketten érintettek lehetnek abban az ügyben, amiért Blattert kihallgatták. A botrány napokkal később robbant csak igazán.
Michel Platini, a francia válogatott és a Juventus egykori legendája 1998 és 2002 között dolgozott Blatter tanácsadójaként a FIFA-nak, ezért pedig minden évben 300 ezer svájci frankot kapott szerződése alapján. A volt tanácsadó azonban 2011-ben – már az UEFA elnökeként – írásban még kétmillió frankot kért és kapott a Blatter vezette FIFA-tól. Ez volt az, ami szemet szúrt a nyomozó hatóságoknak. A botrány kipattanásakor mind Blatter, mind Platini azzal takarózott, hogy erről az összegről ők szóban már Platini korábbi kinevezésekor megállapodtak.
A kétmillió frankos kifizetés azonban Blatter szemszögéből nézve nagyon rossz időpontban történt: a FIFA elnöke akkor negyedszerre kampányolt újraválasztásáért, Platini pedig az UEFA elnökeként komoly lobbierővel bírt, így felmerült a gyanú, hogy Blatter valójában Platini támogatásáért fizetett ki komoly összeget – a FIFA kasszájából. A svájci legfőbb ügyészség szerint Platini igénye a kétmillió euróra – erre vonatkozó írásos szerződés hiányában – minden jogalapot nélkülözött, törvénytelenül gazdagította az UEFA vezérét és károsította a FIFA vagyonát.
Blatter 2015. júniusi lemondása után azonnal FIFA-kongresszust hívott össze. Azonban mielőtt Gianni Infantino kapta volna 2016-ban a posztot, a FIFA sürgetőbbnek érezte, hogy etikai bizottsága elé citálja Blattert és az akkor még pozíciójában lévő Platinit. Az etikai bizottság nem bánt kesztyűs kézzel velük: nyolc-nyolc évre tiltotta el a két vezetőt mindentől, ami futballal kapcsolatos. A bizottság szerint Blatter és Platini több ponton is megsértette a FIFA etikai szabályzatának megvesztegetésről és korrupcióról szóló 21.1-es paragrafusát, ami az összeférhetetlenségről, ajándékok felajánlásáról és elfogadásáról, valamint a szervezethez méltatlan magatartásról szól.
Blatter és Platini a bizottság előtt is azzal érvelt, hogy ők korábban szóban állapodtak meg a kétmillió frankos kifizetésről, ezt azonban a FIFA nem fogadta el: az átutalást illegálisnak minősítették. A nyolcéves eltiltás mellett mindkét vezető pénzbüntetést is kapott: Blatter ötvenezer, Platini nyolcvanezer svájci frankot fizetett ki. A döntés ellen mindketten fellebbeztek, az viszont azonnal hatályba lépett, még annak ellenére is, hogy februárban hat évre csökkentették a retorziót mindkét vezetőnél.
Platini és Blatter benyújtott egy második fellebbezést is, ezt azonban már nem a FIFA etikai bizottságánál, hanem a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé vitték az ügyet. A CAS viszont – az előzetes várakozásokkal ellentétben – nem mentette fel őket, csupán enyhítette a büntetést négy évre. Platini körül végül 2016 májusára fogyott el teljesen a levegő: a CAS döntése után lemondott az UEFA vezetéséről és a svájci polgári bíróságon támadta meg az ítéletet.
Platini és Blatter korrupciós ügye azonban csak a jéghegy csúcsa volt. Blatter lemondása után három nappal, június nyolcadikán korábbi bizalmasa, Domenico Scala, a FIFA Felügyelő Számvizsgáló Bizottságának elnöke azzal állt ki a nyilvánosság elé, hogy mind az oroszországi, mind a katari világbajnokságot lefújhatják, ha azok átvilágításakor korrupcióra bukkannak. A FIFA-nak pedig, úgy tűnt, ekkor felébredt a lelkiismerete: nem csak az említett két világbajnokságot, hanem visszamenőlegesen a 2010-es dél-afrikait is elkezdték vizsgálni korrupciós ügyek után kutatva.
Az angol labdarúgó-szövetség elnöke akkor kijelentette, hogy ők bizonyítani tudják a korrupciós gyanúkat, azonban végül az amerikai Michael Garcia számolt be jelentésében 47 vádpontban arról, hogy a FIFA felső vezetői köre Blatter elnöksége alatt kiépített egy zsarolásra, csalásra és pénzmosásra épülő rendszert. Garcia jelentése értelmében jószerivel minden fontos futballkérdésben döntő szerepe lehetett a korrupciónak.
A FIFA a Garcia-jelentésre alapozva vizsgálódott közel 22 hónapon keresztül, de eredménytelenül: beszámolójuk szerint nem találtak semmi gyanúsat a világbajnokságok ajánlattételi eljárásaiban. Michael Garcia ezt hallva döntött a lemondás mellett – mondván munkájának semmi következménye, így semmi értelme sem volt – annak ellenére is, hogy az ajánlattételi eljárásokat a francia ügyészség is vizsgálta, igaz, ők sem tudtak eddig egyértelmű szabálytalanságot megállapítani egyikben sem.
A FIFA átfogó belső vizsgálatából azonban egy másik fontos dolog derült ki, méghozzá az, hogy mindent Blatter nyakába akarnak varrni. Míg a jelenleg is pozíciókat betöltő tisztségviselőikkel szemben semmit nem hoztak fel, Blatterről és köréről kiderítették, hogy irreálisan magas értékben fogadtak el ajándékokat és – ahogy fogalmaznak – „egyéb juttatásokat”, valamint Blatter és társai öt év alatt 79 millió svájci frankot vettek fel prémiumként. Csak Blatter ebből 14 milliót kapott a 2014-es brazíliai világbajnokság lebonyolításáért.
Az ügyben eredményesebb vizsgálatot végzett az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI). Ők a Garcia-jelentésben vizsgált két és fél millió dokumentum, valamint húszezer oldalnyi bizonyíték alapján arra jutottak, hogy a FIFA több egykori tisztségviselőjét is megvesztegették azért, hogy 2018-ban Oroszországban, 2022-ben pedig Katarban legyen a világbajnokság. Az FBI ezt a nyilvánosságnak konkrét példákkal is igyekezett bizonyítani: szerintük a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség (COMENBOL) korábbi vezetőjét éppúgy megvesztegették azért, hogy támogassa Oroszország pályázatát, mint a brazil szövetség elnökét, Ricardo Teixeirát is. (Érdekes adalék, hogy a FIFA korábban Teixeirát örökre eltiltotta a sportvezetéstől, mert korábban pénzért cserében játszott ki közvetítési és marketingjogokat.) Az FBI jelentésében külön kiemelte Jack Warnert, a FIFA korábbi alelnökét is, aki állításuk szerint ötmillió dollárt kapott offshore-cégeken keresztül azért, hogy támogassa az oroszországi pályázatot.
Az FBI nyomozása alapján az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt 42 ember ellen, akik közül huszonhatan be is ismerték bűnösségüket a vesztegetési ügyekben. A COMENBOL korábbi elnöke, Nicolás Leóz időközben életét vesztette, így őt nem érte utol a büntetés-végrehajtás.
Oroszország és Katar természetesen mindennemű korrupciót tagad, sőt az oroszországi világbajnokságot már megrendezték, a katarit pedig minden valószínűség szerint ugyanígy meg fogják. A balhét Blatter és Platini vitte el, azonban Platini a büntetések ellenére is puhára fog esni: sajtóinformációk szerint már 2020-ban ígéretet kapott Philippe Piattól arra, hogy az eljárások lezárulta és eltiltása letelte után tanácsadójaként dolgozhat a profi labdarúgók nemzetközi szakszervezeténél (FIFPro).
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
