Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Van, aki működési zavaroktól tart, más csak vállat von a helyi iparűzési adó megfelezésének esetleges meghosszabbítása esetén, amelyről pénteken beszélt Parragh László kamarai elnök. A magát egyre több területen kompetensnek érző elnök az adónem teljes átalakítására vonatkozó felvetésével kapcsolatban már ellenzéki és kormánypárti városvezetők is egyetértenek, mert a probléma valós, de szerintük az arra adott javaslat pontatlan, és az önkormányzati feladatok és finanszírozás ismeretének hiányáról tanúskodik.
A mai önkormányzati működés, a nagyvárosok üzemeltetése, a fejlesztések megvalósítása, az intézmények, közszolgáltatások fenntartása, a közösségi közlekedés finanszírozása, a helyi gazdaság támogatása is elképzelhetetlen iparűzési adó nélkül. Aki ennek csökkentését javasolja egyéb bevételek biztosítása nélkül, az kockára teszi az önkormányzatiságot – kommentálta a hvg.hu-nak Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének a helyi iparűzési adóval kapcsolatos újabb ötleteit. Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester ennél lakonikusabban fogalmazott:
Agyrém, amit művel.
A helyi iparűzési adó felezésére a kkv-k számára a koronavírusra tekintettel adott lehetőséget 2021 elején a kormány. Önkormányzatok akkor bevételkiesésről beszéltek a hvg.hu-nak, ám azt is hozzátették: ennek oka csak részben az 50 százalék elvonása, a 2020-as válság is hozzájárult ahhoz, hogy csökkent az adóbevétel.
Parragh László a pénteki Népszavának beszélt arról, hogy a “pozitív tapasztalatok” nyomán még jövőre is meg kellene tartani az adónemmel kapcsolatos kedvezményeket, illetve felvetette, hogy át kellene alakítani a szerinte igazságtalan rendszert, az alapján, hogy egy ipari centrumnak több jut belőle, mint a környező településeknek, ahonnan esetleg átjárnak a dolgozók. Szerinte az adónemből származó bevételeket jobban szét kellene teríteni a települések között.
Wittinghoff Tamás szerint nem is lenne érdemes kommentálni a kamarai elnök szavait, aki a korábbi időszakban számos olyan kérdéshez is hozzászólt, amihez beosztásából fakadóan kevés köze volna, de most is arról lehet szó, hogy előzetesen teszteli a későbbi tényleges döntések fogadtatását. A polgármester véleményét más kollégái is osztották azok közül, akiket a hvg.hu megkeresett az ügyben. „Bár a felvetés nem a kormányzat irányából jött, az ördög nem alszik. Azért bízunk benne, hogy nem fog erre sor kerülni” – mondta Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
Orbán balkeze: Parragh László
Parragh László a jelek szerint fontos kormányzati tanácsadó lett gazdasági kérdésekben, és ezt nem szégyelli hangoztatni. A kamaraelnök nyilatkozik a válságkezelésről, a minimálbérről, az oltás kötelezővé tételéről és az inflációról, keményen kritizálva az Orbán volt jobbkeze, Matolcsy György vezette jegybankot.
Pedig a városvezetők nem vetik el az önkormányzati rendszer finanszírozásának átalakítását, igaz a felvetetthez képest másképp, összetettebben, szakmai alapon képzelik el. Az önkormányzatok finanszírozását általánosságban is át kellene tekinteni, ideértve az állami támogatásokat, a kötelező-nem kötelező feladatok körét, az adózási rendszert, és így tovább – írta a hvg.hu megkeresésére Cser-Palkovics András, aki szerint azonban
ez az áttekintés és reform elsősorban a kormány és az önkormányzatok ügye, nem pedig a kamaráé.
Gémesi György szerint is inkább az egész adórendszerről kellene vitatkozni, mert ha csak egy eleméhez nyúlunk hozzá, az nem vezet jóra. Stratégiára volna szükség, nem pedig ötletelésre, ami mostanában zajlik. Komolyabb reformok kellenek, de nem politikai alapon, hanem a működőképességi szempontok szerint, és nem agyonvágva az autonómiát” – mondta.
Tisztességes, átlátható, hosszabb távon kiszámítható és tervezhető megoldást látna szívesen Wittinghoff Tamás, aki szerint ehhez
tisztázni kell, hogy nincs olyan, hogy az alaptörvényt és az önkormányzati törvényt sértve valakitől elveszünk bevételeket, másnak meg politikai alapon adunk kompenzációt, utalt a bevételek kiesése miatti kompenzációk körüli ellentmondásokra:
Egy fillért sem kap Budapest a kormánytól a kieső adóbevételek kompenzálásaként
Közzétette a kormány, melyik város mennyi pénzt kap, hogy az iparűzési adó megfelezését kompenzálják. Debrecen a legnagyobb győztes, Budapest a nagy vesztes.
Közel egybehangzóan nyilatkoztak a polgármesterek az ipari centrumok és közeli települések közötti “igazságosabb” hipa-megosztással kapcsolatban is: Cser-Palkovics András jelezte, hogy már tavaly is felvetette, a jelentős adóbevétellel rendelkező települések szolidaritási hozzájárulását (ami jelenleg a központi költségvetésbe fut be) inkább a befizetők agglomerációjában vagy megyei szinten kellene szétosztani.
Ez lenne az érdemi szolidaritás.
A polgármesterek ugyanakkor jelezték, a felvetés nem számol olyan dolgokkal, mint hogy nehéz szétszálazni, egy adott településről hányan járnak át dolgozni a másikra, hol használják a helyi szolgáltatásokat, melyik településen járatják a gyerekeiket bölcsődébe, óvodába, iskolába. Gémesi György és Cser-Palkovics András is felhívta a figyelmet, hogy az ipar okozta környezeti és közlekedési terheket az ennek otthont adó városoknak, és az ott élőknek kell megfizetniük, miközben az állami költségvetés bevételeinek nagy része is ezeken a nagyobb településeken keletkezik.
A probléma tehát, amit Parragh elnök úr felvetett, valós, viszont az arra adott megoldási javaslata sajnos ismételten pontatlan, az önkormányzatok helyzetének, feladatainak és finanszírozásának ismerete nélkül született.
– közölte a székesfehérvári polgármester.
Wittinghoff Tamás pedig azt mondta, a feladatmegosztáson és azok közös finanszírozásán kellene inkább elgondolkodni. Szerinte az önkormányzatok számos olyan feladatot magukban oldanak meg, amiket közösen kellene, mert mind műszakilag, mind társadalmilag, mind gazdaságilag így lenne logikus. Ezt kellene segíteni úgy, hogy azok az önkéntes társulások jussanak többletfinanszírozáshoz, amelyek ilyen racionálisabb megoldásokat vezetnek be. Ilyenekre a településvezető szerint már volt korábban példa a kistérségek esetében.
De nem csak ott. Cser-Palkovics András szavai alapján Székesfehérváron pontosan ilyesmi rendszer működik: a környező településekkel együtt létrehozott „Városkörnyéki Alap”. Ezt Székesfehérvár saját adóbevételeiből finanszírozza, és pontosan a szolidaritás a lényege. „Hogy a város közvetlen környezete is lépést tudjon tartani a centrum fejlődésével, az agglomerációs települések infrastruktúrája pedig képes legyen tehermentesíteni a fehérvári szolgáltatókat, intézményeket. “
Azt azonban hozzátette: fontos, hogy az ilyen ügyekben maguk dönthessenek az önkormányzatok, saját erőből cselekedhessenek, és dönthessenek az adóbevételeik felett.
Erre egy központi, állami költségvetés természeténél fogva egyszerűen nem képes.
A hipa-kedvezmény meghosszabbítását is egyöntetűen utasítják el, bár a budaörsi polgármester jelezte, náluk sok érintett vállalkozás nem is vette igénybe ezt a lehetőséget. „Tudják, hogy nekik nem jelent számottevő könnyebbséget, de a településnek gondot okozna a hiánya” – mondta a polgármester aki szerint náluk 100 milliós nagyságrendű bevétel nem esett ki ennek köszönhetően.
Gémesi György szerint egy ilyen lépés megrogyasztaná az önkormányzatokat, és működési problémákat okozna, hiszen nem került vissza a településekhez a gépjárműadó, a pandémia miatt pedig jelentős parkolási bevételek is kiestek. „Húzni kell a feladatokból, amik közül már a korábbi elvonások miatt is számos elmaradt.”
Székesfehérvár gazdálkodása a jelenlegi feltételek fennmaradása esetén is biztonságos marad Cser-Palkovics András szerint, aki jelezte, hogy a kkv-k támogatása üdvös cél, de nem mehet a létfontosságú feladatokat és fejlesztéseket ellátó önkormányzatok rovására.
Amennyiben ezt az intézkedést kiterjesztik 2022-re is, abban az esetben fontos lenne elérni, hogy valamennyi település nagyságtól, a városvezetés pártállásától függetlenül kompenzációt kapjon. Korrekt lenne az is, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása során is figyelembe legyen véve ez az adókedvezmény.
A hvg.hu szerette volna megtudni, hogy az esetleges újraosztás milyen keretek között képzeli el a kamarai elnök, de a témában küldött e-mailünkre csak annyit reagált az MKIK sajtóosztálya, hogy az elhangzottakon kívül nem tudnak bővebb információval szolgálni. Van azonban egy példa, ahol – központi akaratra – már működik hasonló rendszer: Dunaújváros, ahol egyszerűen kormányrendeletben jelöltek ki különleges gazdasági övezetnek a jelentős adóbefizető vállalkozásokat, és a megyei közgyűlés kezébe adták az iparűzési adó feletti diszponálást.
A kormány döntése miatt milliárdoktól eshet el Dunaújváros ellenzéki vezetése
A jobbikos vezetésű Dunaújváros már korábban figyelmeztetett a különleges gazdasági övezettel járó veszélyekre.
A polgármesterek ennek nem sok értelmét látják. Wittinghoff Tamás szerint a megyei közgyűlések politikai kifizetőhelyek, és Gémesi György szerint is politikai színezetet kapnának a döntések a megyéknél:
Mindegyik megyei közgyűlésben fideszes képviselők ülnek, ki van üresítve ez a fórum. Nincs náluk semmilyen érdemi feladat, egy ilyen döntéssel mások munkájának az eredményéből részesülnek, és osztogathatják vissza a pénzeket politikai alapon.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
