Csak átmeneti a magas infláció, már jövőre visszaeshet 3 százalék körüli értékre – legalábbis erre számít Varga Mihály. A pénzügyminiszter kijelentette: a 2022-es költségvetés “marad, ahogy van”, mert nem akar megszorítást, márpedig szerinte Matolcsy György jegybankelnök javaslata ezzel járna. Azt is mondta, a választás után sem lesz szükség a nadrágszíj meghúzására.
Határozottan és keményen reagált a pénzügyminiszter Matolcsy György kritikáira, miután a jegybankelnök az utóbbi időben sorozatosan bírálta a kormányzat lépéseit: közepesre értékelte a válságkezelést, bírálta a magas államadósságot és a költségvetési hiány mértékét, továbbá kritizálta, hogy az állam “vasba és betonba” fektet, nem pedig képességekbe és agyakba. Varga Mihály pénzügyminiszter az atv.hu-nak adott interjújában Matolcsy kritikáira élesen reagált, és a kormány kommunikációjában a Gyurcsány Ferenchez kötött megszorítás-politikához hasonlította a jegybankelnök ötleteit.
A költségvetés marad így, ahogy van. Vicces lenne, ha a parlament által június 15-én elfogadott törvényt már júliusban módosítanánk
– jelentette ki a 2022-es büdzséről Varga, egyértelművé téve, hogy az abban tervezett 5,9 százalékos államháztartási hiányt nem csökkentik a Matolcsy által kívánatosnak tartott 3 százalék körüli értékre. A pénzügyminiszter abban az egyben értett egyet a jegybankelnökkel, hogy a magas infláció gond, de szerinte ez csak átmeneti jelenség, már jövőre 3 százalék körüli értékre csökkenhet a pénzromlás üteme. A kormány pedig már csak azért sem tervezi Varga szerint az élelmiszerek áfájának csökkentését, mert az csak átmeneti megoldás lenne.
Matolcsy “vas és beton” kritikájának jogosságát a pénzügyminiszter vitatta, de megjegyezte: a magyar gazdaság egyre inkább a hozzáadott értékre koncentrál, “irányait tekintve tehát nincs vita a jegybank és a kormány között, (...) csak talán a jegybankelnök gyorsabban akar haladni annál, mint amire a lehetőségeink engednek.” Szóba került az EU helyreállítási alapja, illetve az, hogy a kormány direkt nem tervezi felvenni az alaphoz kapcsolódó kedvezményes hitelt, csupán a vissza nem térítendő támogatással kíván élni.
Az egyelőre Brüsszelben jóvá nem hagyott helyreállítási terv helyett tervezett Nemzeti Helyreállítási Alapról pedig Varga azt mondta, az idei 450 milliárdos keretösszegű nemzeti alap valójában a kiadások megelőlegezése, ami a költségvetésnek “nem okoz gondot”, mert “a brüsszeli jóváhagyás után visszatöltjük a beérkező uniós támogatással a költségvetést.” Ha esetleg a – szerinte alapvetően nem gazdasági természetű, hanem a gyermekvédelmi törvény miatti – vita elhúzódna, “akkor jövőre is finanszírozni fogjuk azt az összeget, amit a helyreállítási program projektjeire terveztünk” - jelezte a pénzügyminiszter. Didier Reynders uniós biztosnak a korrupciót érintő kritikáira pedig Varga azzal válaszolt: a biztos részint információhiányban szenved, részint politikai nyilatkozatokat tesz.
Arra a felvetésre, hogy a 2022-es egy választási költségvetés, ami a választások után szükségszerűen megszorításokkal járhat, Varga azt mondta, sem a 2014-es, sem a 2018-as választási évben nem költekeztek túl, nem is volt szükség egyik alkalommal sem megszorító intézkedéssorozatra, és ugyanez lesz a helyzet 2022-ben is. Választást Varga szerint amúgy sem a családi adóvisszatérítéssel lehet nyerni, hanem azzal, hogy “ha valaki több voksot kap másoknál.” A miniszter az interjúban beszélt arról is, hogy augusztus végén – részben a nemzeti konzultáció eredménye alapján – döntenek majd a hitelmoratórium esetleges meghosszabbításáról. Úgy vélte, az euró bevezetéséről 2026 előtt korai lenne dönteni, amúgy viszont, ha most lenne népszavazás Magyarország EU-tagságáról, akkor ő igennel szavazna.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.