A legtöbb kelet-európai ország az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Európai Unió átlagához képest, Magyarország viszont nem. A magyarok anyagi helyzete javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is – állapította meg egy tanulmány, amelyet a 444 ismertetett.

A Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársai által készített tanulmány rámutat, hogy 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben egyáltalán nem léptünk előre, ennek következményeként a társadalom jelentős része uniós szinten szegénynek számít.

A lap emlékeztet, hogy azokat a háztartásokat szokták a szegénységi küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A bevett definíció szerint, akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegénynek számítanak a saját országukban.

Ha mind a 28 uniós tagállamot egyetlen nagy országként képzeljük el, meghúzhatjuk mindnyájunk közös szegénységi küszöbét az összesített jövedelmi közép 60 százalékánál. Innen már csak egy lépés megnézni, mekkora a távolság az uniós szegénységi küszöb és az egyes országok szegénységi küszöbei között.

A olasz és a brit szegénységi küszöb szinte pont egybeesik az unióssal, a magyar ehhez képest csak 40 százalékát teszi ki. Az EU-ból csak Bulgária és Románia végzett mögöttünk.

A magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben. A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest nagyobb ütemben tudott felzárkózni. Akkoriban a lengyelek is 40 százalékon álltak, mostanra elérték a 70-et. A szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak – teszi hozzá a lap.

A felmérés szerint a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet. Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában például az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek, a cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50. Nálunk ugye több mint 75.