Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nagy, de egyelőre homályos változásokat jelentett be a miniszterelnök az építőipar számára; drágább lett árut rendelni Kínából; elindult az EU-s Covid-igazolás. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
„Váratlan, erőteljes és komoly beavatkozást jelentő döntésekre” készül a kormány – jelentette be Orbán Viktor, aki továbbra is úgy tesz, mintha bizonytalan volna, hogy összejöhet-e az 5,5 százalékos GDP-növekedés, és így a családosoknak járó adóvisszatérítés. Aztán megérkezett az első, legalább irányt mutató bejelentés is: októbertől kiviteli korlátozás jöhet az építőiparban, extraprofitadót vezetnek be, és állami elővásárlási jogot vezetnek be.
Sokkal okosabbak azért ettől sem lehettünk. Például azért nem, mert az állam most nem építőipari szereplő, tehát nehéz elképzelni az elővásárlási jog érvényesítését a gyakorlatban. De az extraprofitadó – ami tulajdonképp hatósági árat jelentene – sem szokott működni piaci körülmények között.
Több szabályváltozás életbe lépett, ahogy elkezdődött az év második fele, ezek közül a legtöbben valószínűleg azt fogják észrevenni, hogy július 1-től új időszámítás kezdődött a Kínából történő filléres árurendelésekben. Az EU-n kívülről érkező, 22 eurós érték alatti áruk után korábban nem kellett általános forgalmi adót fizetni, illetve az ilyen csomagokat vámeljárás alá sem kellett vonni. Mostantól azonban minden áru után áfát kell fizetni, és minden csomagot vámolni kell. Vagyis az Ázsiából rendelt olcsó termékek máris nem lesznek annyira filléresek és bonyolultabb lesz az eljárás.
Ugyanakkor az unión belül működő e-kereskedők jelentős adminisztrációs könnyítést kapnak. Az EU a saját kereskedőit védi, de azért nagy kérdés, hogy az EU-n kívüli rendelések költségének növekedése, továbbá a plusz adminisztráció mennyire tereli majd a helyi webshopok felé a forgalmat.
Egy olyan július 1-jei változás van, ami még ennél is látványosabb: a határidő előtt mindössze pár órával, de megjelent a rendelet, amely a július elsejétől működő uniós Covid-igazolás szabályairól rendelkezik. Még a bevezetésre készülve összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb információkat.
Ugyan csütörtöktől működik az egységes uniós védettségi igazolvány, annak feltételei országról országra változnak. Interaktív, frissülő térképet készítettünk, hogy segítsünk az eligazodásban. Érdemes figyelni a híreket, egy ország vagy azon belüli terület besorolása bármikor változhat. Ennek megfelelően az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy a járványügyi helyzet miatt újabb lezárásokat vezetnek be, ezt azonban nem hozhatják meg egyik pillanatról a másikra, legalább 48 órával a szigorítások bevezetése előtt be kell jelenteniük.
És bár egyre több országban aggódnak, hogy a koronavírus delta variánsa nem kezd-e agresszívebb terjedésbe akár a foci-Eb miatt, egy nagyon jó hír azért volt a járvány kapcsán: a héten tavaly szeptember óta először volt olyan nap, több, is, amikor Magyarországon végre egyetlen áldozata sem volt a vírusnak.
A hét képe: a hatvanpusztai Orbán-birtok magánkönyvtára
Orbán Viktor túl messzire ment a melegellenes törvénnyel – mondta a német belügyminiszter. Horst Seehofer szerint az uniós támogatások csökkentésével meg tudják mutatni, hogy nem csak tétlenül szemlélik a Magyarországon történteket. Többen pedzegették, hogy a jogállamisági mechanizmust élesíteni lehetne most, de Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta: nem alkalmazható a mechanizmus a magyar melegellenes törvény ellen, egyszerűen azért, mert „ilyen eseteket nem látott előre a jogalkotó”.
Négy európai parlamenti frakció máshol keres fogást: azt kérik, hogy utasítsák el az uniós pénzek felhasználásáról szóló magyar tervet. Ursula von der Leyen pedig azt jelentette be, hogy várhatóan kötelezettségszegési eljárást indítanak.
Tömeges halpusztulás sújtotta a Velencei-tavat. Civilek, halőrök és az önkormányzat összefogásával több mint 4 tonnányi haltetemet gyűjtöttek össze a tó felszínéről. Bár a jelenség háttere komplex, főleg az oxigénhiányt nevezték meg elsődleges okként.
Sok tényező együttállása vezetett a katasztrófához – mondta el erről a hvg.hu-nak Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A természeti adottságok mellett az is az okok között szerepel, hogy túlhasználjuk a tavainkat – tette hozzá. Az elmúlt 10–15 évben ugyanis nagyon hirtelen és nagyon intenzíven kezdtük el használni a magyarországi tavakat. Ennek az egyik fő oka, hogy sok vidéki települése a lehetőségek hiánya miatt csak erre tudtak fejlesztési pénzeket pályázni.
130 ország egyezett meg arról, hogy támogatja a globális minimumadó bevezetését – közölte az OECD. Nem kis országokról van szó, hiszen a G20 összes tagja támogatja az elképzelést, összességében pedig a globális GDP 90 százalékát adják a szóban forgó államok.
Magyarország az elsők között szólalt fel amúgy a tervek ellen, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy azért nem támogatják a tervet, mert az itthon adóemeléshez vezetne. Később a Financial Times már arról írt, hogy enyhült a magyar álláspont, mindössze annyit kértek, hogy a hazai kulcsfontosságú iparágakban működő vállalkozások kapjanak mentességet alóla. Nem csoda, hogy a magyar kormány tiltakozik, hiszen nem egy nagyvállalatot sikerült idecsábítania részben az alacsony társasági adónak köszönhetően.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
