Több mint 50 ellenzéki képviselő nem várt a kormányra: benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely teljesítené az Alkotmánybíróság felszólítását.
A Munka törvénykönyve (MT) javasolt módosítása az Ab határozata alapján kimondja: senkit nem lehet elbocsátani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát. Továbbá azt, hogy hiába hároméves a munkaidőkeret, a korábbi, maximum egyéves idő alatt kell a pihenőidő átlagának kijönnie, és a rendkívüli munkavégzéssel egy év után el kell számolni. Ha pedig a kollektív szerződést 36 hónap alatt felmondja a munkáltató, attól még továbbra is érvényesülniük kell azoknak a többletgaranciáknak, amelyeket a szakszervezet „kialkudott” a 36 hónap elfogadásáért cserébe.
Az Alkotmánybíróság április végén elutasította az ellenzéki képviselők beadványát, és nem semmisítette meg a „rabszolgatörvényként” gúnyolt, 2018 végén viharos körülmények között elfogadott MT-módosítást, mert az a testület szerint a nemzetgazdaság sikeres működését és működtetését szolgálja. Tehát a jogalkotói célok közérdeknek és alkotmányos értéknek tekinthetők.
Ugyanakkor törvényhozói mulasztásnak minősítette, hogy az Országgyűlés nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a munkavállalókat megillető kedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása után is teljeskörűen érvényesüljenek. Ezt az Országgyűlésnek július 31-ig kell pótolnia.
Azt pedig alkotmányos követelményként mondta ki az Ab, hogy ha a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak egy évnél hosszabb, a heti pihenőidő és a munkavállaló által teljesített rendkívüli munkavégzés átlagban történő elszámolása tekintetében akkor is egy évet kell figyelembe venni.
Az ellenzéki képviselők tervezetéről a jobbikos Z. Kárpát Dániel vezette, de kormánypárti többségű vállalkozásfejlesztési bizottságnak kell eldöntenie, hogy az Országgyűlés elé kerüljön-e. Ez ellenzéki indítványokkal ritkán történik meg, ennek pedig már a címe is bizonyára zavarni fogja a bizottság többségét: „A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a rabszolgatörvénnyel összefüggésben megállapított alkotmányellenesség megszüntetése miatt szükséges módosításáról”. Bár az előterjesztés megfelel az Ab-határozatnak, valószínűbb, hogy meg kell várni a kormány javaslatát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.