Más lesz a gazdaság működése a járvány után, mert nem egy növekedési korszakot éltünk itt az elmúlt egy évben – mondta az InfoRádiónak Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.

Úgy folytatta, "miután nem pénzügyi válságról van szó, mint 2008-ban, mi arra várunk, hogy ha olyan mértéket ér el az átoltottság – nemcsak nálunk, hanem a világon –, akkor viszonylag gyors növekedés indul meg. Már az idén is várunk növekedést és jövőre is. De van sok kérdőjel, hogy lesznek-e új mutációk, lesz-e negyedik hullám".

Én nem egy felpattanásra gondolok, hanem arra, hogy lesz egy viszonylag meredek, folyamatos emelkedés".

Csányi arról is beszélt, a banki eredmények megsínylették az elmúlt évet, hiszen nagyon sok céltartalékot kellett képezni, de reméli, ez nem véglegesen elveszített pénz. Csányi szerint a szabályozói követelmények és a konzervatív tartalékolási politika megköveteli, hogy a legrosszabb helyzetre készüljön föl a bankszektor. “Ezért a bankszektor eredményessége romlott, de ez is gyorsan helyre fog állni. Úgy tűnik, a bevételek elkezdtek nőni, a vállalati és a lakossági hitelfelvétel is viszonylag jó ütemben emelkedik”.

Az interjúban szóba került a moratórium kérdése is, melyről Csányi azt mondta, “Magyarországon, egyedül a világon, mindenki saját döntése nélkül részt vehetett a moratóriumban. Ennek ellenére a lakosságnak csak a fele vett részt benne”.

Mint mondta, a kormány most azon döntés előtt áll, hogy folytatódik-e a moratórium, és ha folytatódik, akkor milyen formában. “Olyan formában-e, ami a világra jellemző, ahol az adósok maguk kérhetik, hogy kerüljön meghosszabbításra a moratórium? A Bankszövetség egyébként ezt támogatja. Nincs gazdasági indoka annak, hogy fenntartsuk ezt a fajta moratóriumot, hogy mindenki, aki jelenleg moratóriumban van, abban is marad még a következő hónapokra, vagy akár fél évre. Másrészt a bankszektornak is jelentős károkat okozna ez, hiszen minél hosszabb egy moratórium, annál több tartalékolási igénnyel jelentkezik az auditor”.

Csányi Sándor beszélt arról is, hogy leginkább a turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó ágazatok sínylették meg az elmúlt hónapokat. “Ezek viszont az elmúlt időszakban kiemelt támogatásban részesültek, ilyen szempontból nincsenek annyira rossz helyzetben”.

Azokra a vállalatokra kell koncentrálni, és nem ágazatot mondanék, amelyeknek az újraindítás nehézséget okoz, amelyek fenntartható működési modellel, eszközökkel, üzlettel rendelkeznek, de adott esetben nehezen tudják újraindítani az üzleti tevékenységüket, mert elmentek a dolgozók, pénzügyileg nincs elegendő forgóeszköz-likviditásuk vagy kisebb beruházásokra van szükségük. Akár hazai, akár uniós forrásról beszélünk, erre lesz pénz a jövőben”

– tette hozzá.

Csányi szerint kell, hogy legyen Magyarországon is euró, mert amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, ezt is vállaltuk. "Én mindig azt mondtam, hogy nem kell ezzel rohanni. Ez olyan, mint amikor egy NB II-es csapat feljut az NB I-be: ha nincs megfelelően felkészülve, akkor ott pofozógéppé válik és ki is esik az első év után. Úgy lenne jó bejutni az eurózónába, hogy a magyar gazdaság erős, fejlettségében eléri az eurózóna tagjainak a szintjét, nincsenek olyan feszültségek, mint amelyek most például Görögországban vagy Olaszországban jelentkeznek”.

A labdarúgás miatt az idei foci-Eb is szóba került. Csányi szerint “egyértelműen az Európa-bajnokság legnehezebb csoportját kaptuk ki, ennél nem lehetett volna erősebbet összeválogatni”. Ugyanakkor, mondta,

2016-ban is majdnem megvertük a portugálokat, és nem hiszem, hogy ők jobbak lettek. Christiano Ronaldo egyértelműen visszaesett a formáját tekintve, én meg úgy érzem, hogy a mieink fejlődtek, tehát bátran nézünk a jövőbe, remélem, hogy nem lesz majd csalódás a vége”.

Az interjúban elhangzott, hogy Csányi nem home office-párti, “mert a munkahelyi kohéziót nagyon erősíti, ha az emberek folyamatosan kommunikálnak. A munka kreativitását, az innovációt segíti, ha van interakció az emberek között”. Mint mondta, most úgy döntöttek az OTP-n belül, hogy heti egy nap lehet home office, és ezen túlmenően, ha a divízióvezető úgy ítéli meg, akkor a dolgozóknak megengedhet maximum két napot hetente, “de ellenőrizni kell a munkavégzést, ki kell alakítani az eszközrendszert és nem mehet a hatékonyság rovására. Ha azt érezzük, hogy a bank hatékonysága emiatt csökken, akkor vissza fogunk állni a hagyományos munkarendre”.