A húságazat teljesítménye 5,8 százalékkal csökkent 2020-ban, a visszaesésben szerepe volt egyebek mellett a madárinfluenza gazdasági hatásainak, valamint a szállodaipari és vendéglátó szektor kiesésének is – mondta a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke sajtótájékoztatóján. Éder Tamás arról is beszélt:

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára.

A takarmánygabonák ára az elmúlt fél évben 50-70 százalékkal nőtt, az élősertés ára néhány hét alatt 25 százalékkal emelkedett, és úgy tűnik, hogy a folyamatnak még nincs vége. Miközben a turizmus-vendéglátás szektorának indulása bizonytalan, az afrikai sertéspestis is okozhat még "meglepetéseket".

A forint gyengülése, az energiahordozók, a csomagolóanyagok drágulása mind emelik a húsipar szereplőinek termelési költségeit, és a koronavírus elleni védekezés is érdemi költségnövekedést jelentettek minden üzem számára. Éder szerint mindezek miatt arra lehet következtetni, hogy a húsiparban emelkednek az önköltségek, és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árak emelkedését eredményezi.

A hús bizalmi termék

– mondta az elnök, aki a sajtótájékoztatón a közelgő Húsvétre emlékeztetve kérte az emberektől, hogy olyantól vásároljanak, akiben megbíznak, és lehetőleg magyar terméket válasszanak.

A húságazatról egyébként az hangzott el: kibocsátása tavaly meghaladta a 915 milliárd forintot, ezen belül a húsfeldolgozás, tartósítás 349 milliárd forintot, a hús- és baromfihús készítmények gyártása pedig 218 milliárd forintot tett ki. A húsfeldolgozás és tartósítás ágazat teljesítménye 1,9 százalékkal, a hús-, baromfihús készítmények gyártása 10,3 százalékkal, míg a baromfihús feldolgozása, tartósítása 6,7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A húsipar export értékesítése 10,7 százalékkal mérséklődött éves összehasonlításban, ami főként azzal magyarázható, hogy a feldolgozott és tartósított baromfihús exportja 18,7 százalékkal esett vissza, a madárinfluenza miatt bevezetett kereskedelmi korlátozások miatt. A húsipar belföldi értékesítése 1,5 százalékkal visszaesett, ami azt jelzi, hogy a kiskereskedelmi forgalom emelkedése nem tudta kompenzálni a turizmus-vendéglátás kiesését.  Tavaly 4,7 millió sertést vágott a magyar húsipar, ugyanannyit, mint 2018-ban. A magyarországi sertések száma 216 ezerrel, 2,8 millióra emelkedett, ez szintén megegyezik a 2018-as adattal. A kocák létszáma pedig több mint 5 százalékkal nőtt és elérte a 163 ezret. 2014 óta, az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését követően, 1 millióval, 27 százalékkal nőtt a vágott sertések száma, miközben a sertések létszáma mintegy 300 ezerrel csökkent. Az eredmények Éder szerint az ágazat egyértelmű fehéredését jelzik.