Interjút adott a Jelennek Surányi György egykori jegybankelnök, egyetemi tanár. A szakember az elhibázott válságkezelésről, a járvány gazdasági következményeiről beszélt a hetilapnak.

Túlfűtött, prociklikus gazdaságpolitikát folytatott a kormány az elmúlt években, indokolatlan túlkeresletet teremtve, a gazdaság kétszer gyorsabban növekedett a valós potenciáljához képest. Ez amúgy is kifulladt a válság megérkezésére – mondja Surányi. Megjegyzi, az államadósság tíz év alatt semmit nem csökkent, pedig a magánnyugdíjak elvételét erre is szánta a kormány.

Surányi úgy látja, a kormány Európa legszűkmarkúbb válságkezelő csomagját állította össze, legfeljebb a GDP 1–2 százaléka szolgál a hatások enyhítésére. Ez így megszorító költségvetést eredményez, miközben nő a munkanélküliség, vagyis hamarosan jelentős társadalmi és szociális veszteségekkel kell szembenézni.

A volt MNB-elnök felrója, hogy a válság miatt felszabadított támogatások nem olyan csoportokhoz kerülnek, amelyek azt visszaforgatnák a gazdaságba. Sok esetben a kedvezményezett vállalkozások eddig is jól voltak, nincs szükségük plusz forrásra. Ez nem segít stabilizálni százezrek anyagi helyzetét, és nem mérsékli a visszaesést. További gond, hogy a támogatások másik része olyan cégekhez kerül, amelyek nem fogják túlélni a válságot.

Surányi azt mondja, a kormánynak nem a munkahelyeket, hanem a munkájukat elveszítő embereket kell megvédenie. Ezt havi százezer forintos juttatással képzeli, amihez még eltartottanként 50 ezer forint jönne, az álláskeresési támogatáson felül. Szerinte a hasonló amerikai program sikeresen kezelte az első hullám munkanélküliségét, ami mostanra felére csökkent.

Az interjúban arról is beszél, hogy a hivatalos, 4,6 százalékos munkanélküliség "álomszerű", de a valóság ennél szomorúbb: 100 ezerrel többen vannak az álláskeresők, mint egy éve, legalább negyedmillióval csökkent a teljes állásúak száma.