Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Újra járványügyi korlátozásokat jelentett be a miniszterelnök, de a nagyobb gazdasági akciótervre még várni kell; alkotmánymódosítással tennék lehetővé, hogy változzon a közpénz fogalma; 4,7 százalékkal esett vissza a GDP. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hétfőn délelőtt szigorúbb járványügyi korlátozásokat jelentett be Orbán Viktor, aminek a csúcsa az este 8 és hajnal 5 óra közötti kijárási tilalom – ez alól a dolgozók kapnak kivételt, és persze a kutyasétáltatók.
A miniszterelnök azt elismerte, hogy a gazdaság számára a most bejelentett csomag nem jelent hosszú távú segítséget, csak annyit ígért, hogy készül egy akcióterv, amely "segíteni fog mindenkin". A boltokat most néhány kivétellel este 7-kor be kell zárni. Az éttermeknek be kell zárniuk legalább 30 napra, a dolgozóik után addig nem kell járulékot fizetni. A szállodák csak munka miatt érkezőket fogadhatnak, a következő 30 nap foglalásainak 80 százalékát az állam megtéríti, ha senkit nem bocsátanak el. Az érdekvédelmi szervezetek szerint ez a szállodákon és a kocsmákon aligha segít, az éttermeken talán, a kereskedelemben pedig csak annak örülnek, hogy legalább van egy egységes szabályrendszer. A focisták fizetésének egy részét is átvállalja a kormány, a diákhitel törlesztési moratóriumát pedig fél évvel meghosszabbították.
A miniszterelnök végül pénteken bejelentette azt is, hogy az elviteles ételek áfája 27-ről 5 százalékra csökken, ami nagy segítség a szektor cégeinek.
Orbán Viktor többször is arról beszélt, hogy Ausztria a „laboratóriumunk”, vagyis az ottani fejleményeket és intézkedéseket követik az itteniek – ez persze csak propaganda, valójában örülnénk annak, ha csak naponta 30-40 halálos áldozat lenne itt, mint Ausztriában. A most bejelentett döntések nagy része ugyanakkor az osztrák utat követi, jelentős csúszással. A nyugati szomszéd pedig még tovább is lépett: pénteken bejelentették, hogy bezárnak az osztrák iskolák és bevásárlóközpontok.
Benyújtotta a kormány a gránitszilárdságú alaptörvény kilencedik módosításának tervét is. Azzal, hogy beleírják az alkotmányba az „anya nő, az apa férfi” kitételt, megpróbálták elérni, hogy mindenki az intézményesített homofóbiával foglalkozzon, pedig sok pénzről is szó van a módosításban.
Beírják ugyanis a szövegbe azt, hogy „a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Eddig ezt nem definiálták így, nem kell csodálkozni, ha a jogrendszerünk más szabályaiban ezek után úgy írják át a részleteket, hogy például a tao-pénzek vagy a jegybanki alapítványok vagyona ne számítson közpénznek. Arra is kötelezi az alkotmánymódosítás a parlamentet, hogy a vagyonkezelő alapítványokról alkosson kétharmados törvényt. A NER-közeli vezetésű alapítványokhoz már eddig is sok közpénzt csatornáztak át, így viszont egy kormányváltás esetére is bebetonoznák ezt a rendszert.
Az előző év azonos időszakához képest 4,7 százalékkal esett vissza a magyar GDP a harmadik negyedévben, az előző negyedévhez képest viszont 11,3 százalékos a növekedés – közölte a KSH. Azaz július és szeptember között gyors volt a gazdaság visszapattanása, mielőtt ideért volna a járvány második hulláma.
Az eddig kiadott számokból úgy tűnik, hogy a szolgáltató szektor kilábalása volt a leggyorsabb, márpedig az év végén az újabb lezárások miatt épp ez a szektor szenvedhet. Az ipar visszatért a válság előtti utolsó hónap szintjének 99,5 százalékára, és ahogy sok gyárat felkészítettek a tavasszal a járványügyi szigorra, van esély arra, hogy ott kisebb legyen az év végi visszaesés.
A hét képe: fegyveresek felügyelik az esti kijárási tilalmat Budapesten.
Ha ugyanis a magyar parlament nem szavazza meg, hogy a helyreállítási alap finanszírozásához az EU hitelt vegyen fel, akkor lehetetlenné válik a járvány okozta károk ellensúlyozására szánt 750 milliárd eurós csomag aktiválása. Márpedig Orbán Viktor a jogállamisági feltételrendszer miatt felvetette ezt a lehetőséget. Uniós vezetők már jelezték, hogy zsarolással nem lehet eredményt elérni, már csak azért sem, mert Magyarországnak is érdeke, hogy legyen EU-költségvetés. Nem sokkal később pedig a lengyel miniszterelnök is bejelentette, kész megvétózni az uniós költségvetést.
Az Európai Parlamentben eközben tartottak egy vitát, aminek “az Unió finanszírozásáról született megállapodás és a kifizetések jogállamisági feltétekhez kötése” volt a témája. A körülbelül hatvan hozzászóló egyharmadának a jogállamiság kifejezésről egyből Magyarország jutott az eszébe.
Fel kellene függeszteni az iparűzési adó beszedését – ezt javasolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Orbán Viktornak. Mivel ez az önkormányzatok legnagyobb bevételi forrása, nem csoda, hogy a városvezetések egységesen felháborodtak, még jobboldali polgármesterek is jelezték, hogy rossz az ötlet.
Karácsony Gergely főpolgármester ment a legtovább: ő azt mondta, hogy ha a terv megvalósulna, akkor másnap leállna a budapesti közösségi közlekedés. Palotás János pedig – aki szerint elképesztő dilettantizmust jelez az ötlet – egy más szempontra hívta fel a figyelmet: mivel az iparűzési adót a cégek az árbevétel után fizetik, amelyik vállalat leállt, azon nem is segítene a terv.
Donald Trumpot leszámítva az egész világ arra készül, hogy jövő január 20-tól Joe Biden lesz az Egyesült Államok elnöke. Biden stábja már elkészítette az átadás-átvétel ütemtervét, amihez természetesen nem ártana, ha a másik oldalról is volna fogadókészség erre. Addig is, közzétették, hogy milyen prioritásokkal és konkrét lépésekkel kezdené el a leendő elnök a munkáját.
A fő szempont a járványkezelés, a járványügyi hatóságot utasítják majd arra, hogy készítsen el egy részletes szabályrendszert, milyen helyzetben lehet lezárásokat elrendelni és az újranyitás mellett dönteni. A vakcinák és maszkok gyártására is pénzt adnak. Eközben a gazdaság sem mellékes: a kis cégeket újraindítási csomaggal támogatnák, egy, a szokásosnál jóval szélesebben kiterjesztett munkanélküli biztosítás is jöhet, és sok munkanélkülit felvennének állami alkalmazottnak az egészségügyi védekezésben. De a rasszizmus elleni lépések és a környezettudatosságot támogató állami program is ott van az ígéretek között. Amelyeken aztán sokat puhíthat az, ha a papírformának megfelelően a georgiai rendkívüli választáson a republikánusoké lesz a Szenátusban a többség.
De készül a Biden-kormány hivatalba lépésére Európa is. A kereskedelmi háború helyett tárgyalások jöhetnek, de az új elnök sem lesz könnyű tárgyalópartner. Az EU és Nagy-Britannia vitáiban nem szeretne egyik fél oldalára sem állni, a NATO-ban viszont jobb lehet az együttműködés, ha Európa is így akarja.
Kijutott a magyar válogatott a járvány miatt 2021-re halaszott foci-Eb-re. Ezúttal azonban nem csak résztvevői leszünk az Európa-bajnokságnak, hanem 11 másik országgal együtt társrendezői is. Kielemeztük, mit jelenthet mindez a gazdaságnak: a legutóbbi Eb-n egy átlagos külföldi 7,9 napot töltött, napi 154 eurót költve. Ezúttal a sok helyszín miatt csak átutazóba érkezhetnek majd francia és portugál szurkolók, de a magyarok költései minden bizonnyal felpörgetik majd a gazdaságot abban a rövid időben.
Természetesen ez az optimista forgatókönyv, azt feltételezve, hogy lesz Eb, hogy itt rendezik, és hogy szurkolókat is beengednek. A járvány még mindent átírhat, hatalmas változások jöhetnek jövő júniusig – de a győztes gólunk pillanatában volt sokkal jobb dolgunk is, mint ezen gondolkozni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
