Miközben népességarányosan már Európa második legrosszabb heti halálozási aránya lett a magyar, a parlamentben a gazdasági válságkezelés egy részletére figyeltek: meghosszabbították a hitelmoratóriumot 2021 nyaráig. A hosszabbodás automatikus lesz, de nem mindenkire érvényes – a részletes tudnivalókat szakértő segítségével gyűjtöttük össze. Azt is bejelentették, hogy a csokosoknak illetékmentes lesz a lakásvásárlás.

A gazdaságban valóban baj van, egy felmérés szerint a magyarok 48 százaléka már most érzi a járvány pénzügyi hatásait. A devizapiacokon nem reagálnak jól a bizonytalanságra, a forintárfolyam 366-nál is járt, összességében nem nagyon mozdult el a 365-ös szint körülről.

Túry Gergely

És az is kiderült: idén november 1-jétől − január 1-jei visszamenőleges hatállyal − 1,2 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat. Ennek egyszerű az oka: ennyivel volt magasabb a nyugdíjas infláció annál, amennyivel az év elején nőttek a nyugdíjak. A nyugdíjprémium viszont idén nem jár, hiszen azt akkor lehet adni, ha 3,5 százalékosnál nagyobb a GDP-növekedés.

Bátor vállalást tett a szlovák kormány: az ország teljes lakosságát tesztelni akarja koronavírusra. Igaz, a hatóságok nem a szakértők által legmegbízhatóbb PCR-teszteket, hanem antigénalapú gyorsteszteket fogják használni.

Csehországban – az egyetlen olyan helyen, ahol a heti halálozási szám népességarányosan magasabb, mint nálunk – a kormány úgy döntött, hogy a következő két évben 10-10 százalékkal nő az egészségügyi dolgozók bére. Olaszországban pedig befagyasztották az adótartozás miatti eljárásokat, új családtámogatási rendszer indul, és támogatják az oktatást, az egészségügyet, valamint a tömegközlekedést.

Megjelent a Tárki idei Társadalmi riportja, és több más téma mellett azt is elemzi: hogyhogy nincs ellentmondás, amikor arról beszélünk, hogy egyre nagyobb a korrupció az országban, miközben a gazdaság mutatói egész a járvány kezdetéig folyamatosan javultak - ehhez kapcsolódó e heti hír, hogy az egy főre eső magyar GDP 2019-re utolérte és megelőzte a szlovákot, ilyenre soha korábban nem volt példa. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója arról írt: a külföldi befektetők és a magyar gazdaság szereplői is elfogadták, hogy korrupt környezetben kell mozogniuk, annyira csábító volt az olcsó pénz, az emberek nagy többsége pedig egyszerűen belefásult ebbe.

sxc.hu

De ez nem azt jelenti, hogy ne lennének bajok. A korrupció hosszú távon emészti fel a rendszer legitimációs forrásait. Az, hogy a magyar növekedés nagyrészt az uniós pénzeknek köszönhető, nem a belső erőforrások pörgették a gazdaságot, rendes körülmények között is probléma volna, hát még úgy, hogy emellett ott a korrupció is. A gazdasági válság hozzájárul majd a rezsim hanyatlásához, de az megjósolhatatlan, hogy mikor roppannak meg a rendszer alapjai.

A hét képe: az MNB emlékérme az Állami Számvevőszék tiszteletére, rajra az „ÁSZ által képviselt értékekkel”, mint a törvényesség, átláthatóság, elszámoltathatóság, közélet tisztasága, eredményesség, hatékonyság, célszerűség.

Alig másfél hét van már csak hátra az amerikai elnökválasztásig, Donald Trumpnak pedig nagyon muszáj lenne valamit tennie, hogy csökkentse a hátrányát. Ilyen helyzetben nem jött jól neki, hogy kiderült, úgy kritizálta a Kínában üzletelő amerikaiakat, hogy az ő cége is számlát vezetett Kínában, sőt, több adót fizetett ott, mint otthon.

Trump egyik legfontosabb ígérete az volt, amikor elnök lett: a gazdaságpolitikában Amerika lesz az első. A kereskedelmi háborúit áttekintő cikkben arra jutottunk, hogy mostanra nyilvánvaló lett, a külgazdasági politikája többet ártott, mint használt, ahogy azt bárki előre jelezte, aki ismerte az 1929-1933-as válság tanulságait. Csak azért nem volt ez igazán látványos, mert sok más szempontból jó évei voltak ezek a gazdaságnak, de amint eljött a válság, mindenki próbál arcvesztés nélkül kihátrálni a vámháborúból.

Nem csitul a vita az új felnőttképzési törvény körül. Már a Nemzeti Adatvédelmi Információszabadság Hatóságot és az Innovációs Minisztériumot ostromolják a felnőttképzők, azt kifogásolva, hogy saját maguk és tanítványaik személyes adatait is meg kell adniuk, különben nem dolgozhatnak.

Stiller Ákos

Azt, hogy adatbiztonsági botrány van kialakulóban, nemcsak a magántanárok gondolják, hanem oktatással foglalkozó cégek is. A felnőttképzéssel foglalkozók azt mondják, minden esetben kiküldik az adatbekérő lapot, és van, aki visszaküldi, van, aki nem.

Borulni kezdett a Nabarima nevű venezuelai tankhajó, amely két éve horgonyoz egy öbölben, 300 ezer köbméter nyersolajjal. Egyelőre nem próbálták megállítani a felborulását, pedig már 25 fokos szögben dőlt meg, és a fél Karib-tengert tönkreteheti. Európában eközben arról adtak ki jelentést: a korábbinál is sokkal rosszabb állapotban vannak a természetes élőhelyek, pedig már az öt évvel korábbi elemzésben sem volt fényes a kép.

ESN / AFP

A zöld hírekre már csak azért is érdemes odafigyelni, mert attól, hogy világjárvány van, a korábbi problémák még nem múltak el. A héten jött ki például egy jelentés arról, hogy 2019-ben a világon félmillió csecsemő halt meg a rossz levegő miatt, és nincs ok azt hinni, hogy idén javulna a helyzet. Nálunk szerencsére ilyen katasztrófa még nincs, de Budapest így is azok közé a nagyvárosok közé tartozik, ahol sok betegséget okoz a légszennyezettség, ez évi 3300 euró veszteséget is jelent.

Miután az Erste bejelentette, hogy felfüggeszti a lakástakarék-termékei értékesítését, levonhatjuk a tanulságot: szinte napra pontosan két év telt el a lakástakarékok állami támogatását megszüntető törvény megszavazásától odáig, hogy egyetlen szereplő – a Fundamenta – maradjon a piacon, amely új szerződéseket is kínál.

Az kiderült az elmúlt két évben, hogy a kormány egy szempontból betartotta, amit ígért, a csokra valóban több pénzt ad, mint korábban a lakástakarékoknak. Csakhogy ez az összeg nem jár mindenkinek, és sokkal kevesebb célra használható fel, a szegényebbeknek pedig, főleg ha nem tudnak a szigorodó szabályok miatt lakáshitelt felvenni, marad a személyi kölcsön.