A BKIK szakértői előálltak egy arányszámmal, és arra jutottak, ha a kormány 180 milliárd forintot költött eddig a fővárosi vállalkozásokra, akkor Karácsonyéknak még 40 milliárd forintot mellé kell tenni.
Egyeztetésre hívta Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke Varga Mihály pénzügyminisztert, miniszterelnök-helyettest és Karácsony Gergely főpolgármestert a járványhelyzet miatt súlyos válságban lévő budapesti vállalkozások megsegítése érdekében – írja az iparkamara a szerdai közleményében.
A BKIK arról is beszámolt, hogy a múlt héten öt meghatározó vendéglátóipari és turisztikai szövetséggel tartott kerekasztal egyeztetésen a résztvevők arra jutottak, hogy a főváros által múlt szerdán elfogadott intézkedések jó irányba tett lépések, de sem azok mértéke, sem feltétel rendszere a helyzet súlyosságához viszonyítva nem elegendő.
Az iparkamara a szakértőire hivatkozva ismertetett egy számítási módszert, amivel szerintük objektívan lehetne mérni, hogy mennyit kellene költenie a fővárosnak válságkezelésre. Mint írják, "a kormány húszezer-milliárdból gazdálkodik évente, míg a főváros és kerületei ezermilliárdból. A BKIK számításai szerint a kormánynak 1 lakosra vetítve 3,6-szor annyi forrása van, mint a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak összesen. Ez azt jelenti, hogy minden fővárosi gazdasági válságkezelésre fordított kormányzati 100 forint mellé a fővárosnak és a kerületeknek összesen további 28 forintot kellene tennie, hogy arányos legyen a teherviselés, azaz 78-22% arányban osztoznának a terheken."
Úgy számítják, hogy a kormány eddig országosan közel ezermilliárd forint nagyságrendben költött a válságkezelésre, amiből lakosságarányosan kb. 180 milliárd forint jutott a budapesti vállalkozások megsegítésére. A kamara által megállapított 3,6-os arányszám alapján szerintük nagyjából 50 milliárd forintos fővárosi és kerületi válságkezelési kiadás járna teherviselőképesség arányosan.
Azt is hozzátették számításaik szerint március óta a fővárosban a bérleti-, közterülethasználati- és parkolásidíj-kedvezményeket is magában foglaló válságkezelő kiadások messze nem érik el a 10 milliárd forintot,
tehát még legalább 40 milliárd forinttal kellene a főváros segítse a vállalkozásokat.
Nagy Elek szeptemberben már előállt egy válságkezelési csomaggal, amit a Karácsony Gergely budapesti főpolgármesternek írt levelében vázolt fel.
A főváros kontójára álmodott nagyvonalú segélyprogramot a pesti vendéglátásnak a kamara
Ingyenes parkolás és teraszok, nagyvonalú kedvezmények a V4-es országokból és vidékről érkezők számára. Többek között ezt tartalmazza az az ötpontos javaslatcsomag, amivel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint a fővárosnak meg kellene segíteni a járvány miatt bajba került helyi vendéglátást.
Abban többek között az szerepelt, hogy fogyasztásnövekedés címén utalványokat osztanának a budapestieknek, a vidékieknek a V4 országokból érkező külföldi turistáknak, sőt a Trianon 100. évfordulója alkalmából a határon túli magyaroknak is éttermi fogyasztásra és szálláshelyekre. A turisták beutazásához szükséges koronavírustesztek árát, sőt részben az idegenvezetők díjazását is át kellene vállalnia a fővárosnak szerintük, a vidékieknek pedig járványbiztos Volán-járatokat támogattatnának.
Budapest ellenzéki vezetését nem csak a BKIK, de Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány különböző tagjai is arra biztatják, hogy saját forrásból segítse a fővárosiakat, miközben tavasszal a járványhelyzetre hivatkozva jelentős forrásokat vontak el tőle (és a többi önkormányzattól). Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy Budapestnek százmilliárd szabadon felhasználható forintja van, míg a főpolgármester szerint valójában 150 milliárdos mínuszban vannak.
Karácsony Gergely a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén tartott nyilvános prezentációjában szerdán éppen arról beszélt, hogy a járvány és a válság összességében 69 milliárd forintos lyukat ütnek Budapest 2020-as költségvetésén, ezért megszorításokra lesz szükség.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.