Hatszáz forintos alma, kétezer forintos hús – az élelmiszerárak növekedése jelentős drágulást idézett elő az elmúlt hónapokban. Nem volt ez másképp augusztusban sem: A Központi Statisztikai Hivatal reggel arról számolt be, hogy augusztusban átlagosan 3,9 százalékos volt a drágulás éves szintje. Ez március óta a legmagasabb adat, bár csak kevéssel haladja meg a júliusit, ami szintén kiemelkedően magas volt.

Az infláció annak ellenére szállt el, hogy a benzinár hónapok óta lehúzza az átlagot, ezúttal 4,7 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára. A KSH adatai is megerősítik azt, hogy az inflációt egyértelműen az élelmiszerek drágulása húzta föl, ezek ára 7,9 százalékkal nőtt. Ezen belül

• a párizsi és a kolbász 18,1,
• az idényáras élelmiszerek (ebbe a kategóriába a burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs tartozik) 17,1,
• a cukor 13,4,
• a szalámi, szárazkolbász és sonka 11,4,
• a tojás 10,2,
• a tej 8,9 százalékkal lett drágább.

MTI / Máthé Zoltán

Legalábbis éves alapon, a megelőző hónaphoz, júliushoz képest az árak alig változtak. Sőt, az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal kisebb lett, meghatározóan a zöldségek-gyümölcsök 4,4 százalékos árcsökkenésének következményeként.

Magyarország az élen

Ugyan az uniós statisztikai hivatalhoz, az Eurostathoz még nem érkezett be az összes tagállamtól az augusztusi inflációs adat, a már rendelkezésre álló számok és a júliusi eredmények alapján biztosra vehető, hogy a magyar infláció minimum dobogós helyet ér, de jó eséllyel első helyet. Ahogy júliusban:

Öröm az ürömben, hogy az infláció nemcsak Magyarországon szállt el, hanem a többi visegrádi országban, Csehországban és Lengyelországban is (az eurót használó Szlovákia más lapra tartozik). Eközben Nyugat- és Észak-Európában sokkal visszafogottabb az infláció, sőt ami azt illeti augusztusban az euróövezet átlagában 0,2 százalékos defláció volt, vagyis csökkentek az árak. Az energiaárak az eurózónában is jóval alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, azonban Kelet-Európával szemben az élelmiszerek ott alig drágultak, így nem húzták föl az inflációs mutatót.

Az élelmiszerárak persze nemcsak Magyarországon emelkedtek jelentősen, hanem szinte az összes régiós országban. Igaz, legjobban azért mégiscsak Magyarországon, legalábbis április óta a magyar élelmiszerár-emelkedés az élmezőnyből egyértelműen az első helyre tört előre:

Sőt nemcsak az élelmiszerárak általában, hanem egyes, alapvető élelmiszerek ára is Magyarországon nőtt a legnagyobbat, vagy az egyik legnagyobbat egy év alatt:

Ráadásul úgy, hogy ez a folyamat évek óta tart Magyarországon. Egyes áruké jobban, másoké kevésbé nő ugyan, de időről időre valami kiugró drágulást mutat. A burgonya például idén augusztusban olcsóbb volt, mint tavaly, de a tendencia alapján évek óta egyre csak drágul. Az alábbi grafikonon néhány alapélelmiszer átlagárának változását ábrázoltuk:

Az időjárás és a forintárfolyam a ludas

Nagy István agrárminiszter épp az augusztusi inflációs adat közlése előtt adott választ Vadai Ágnes képviselő arra vonatkozó kérdésére, hogy miért drágulnak egyre az élelmiszerek. A miniszter szerint az időjárás (főleg a tavaszi aszály és fagy) miatti gyenge kínálat mellett – az exporttermékek esetében – a forintárfolyam esése is kihat az árakra.

Adódik a kérdés: a hazai termékek kormányzat által is propagált fogyasztása hogyan hatna az árakra? A miniszter nem említette, de a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak ebben az esetben is van importigénye. Például növényvédőszereket kell importálni, tápanyagokat, eszközöket, a feldolgozáshoz többek közt csomagolóanyagokat – a sor hosszan folytatható. Ha a forint árfolyama gyenge, akkor minden importált szerért, anyagért, eszközért többet kell fizetni forintban. Egy előrecsomagolt, feldolgozott élelmiszer esetében ez akár az alapanyagár felét is kiteheti.

Az infláció kordában (egész pontosan a 3 százalékos célon, vagy legalábbis a 2-4 százalékos sávban) tartásáért felelős jegybank a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedésén kívül azt emelte ki az augusztusi adathoz fűzött kommentárjában, hogy az inflációt adóemelések dobták meg. A dohánytermékek esetében folytatódott a júliusi jövedékiadó-emelés begyűrűzése, így az adóhatás önmagában 0,5 százalékponttal növelte meg a maginflációt.

Nagy István agrárminiszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő vásárol a hazai előállítású termékek népszerűsítését célzó Válaszd a hazait! kampányról tartott sajtótájékoztató helyszínén

MTI / Máthé Zoltán

Értékelésében a jegybank még a járvány, illetve a gazdaság járvány miatti részleges leállításával és újraindításával magyarázta a kiugró inflációt. A korlátozások fokozatos feloldása következtében néhány részpiacon megugrott a kereslet (ami felfelé hajtja az árakat), illetve egyes termékek esetén a termelési láncok fokozatos helyreállása miatt átmenetileg korlátozott elérhetőség volt jellemző (vagyis hiány volt, ami megint csak felfelé hajtja az árakat).

Lassul a drágulás?

Az éves infláció ugyan továbbra is magas, de a havi áremelkedés elhanyagolható volt. Az infláció jelentős lassulása mögött azonban egyértelműen az átmeneti és egyszeri volatilis inflációs tényezők (nem maginflációs tételek) alakulása húzódik meg – írta elemzésében Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Így a változékony idényáras élelmiszerek, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginflációs mutató 0,2 százalékponttal emelkedett, elérve a 4,7 százalékot. Ez messze felülmúlja az MNB inflációs célsávját. Ugyanakkor várhatóan az adószűrt maginfláció, ami jelenleg az MNB számára a legfontosabb mutató, a maginflációnál kisebb mértékben emelkedhetett, de továbbra is 4 százalék feletti értéket mutathat.

Mind a fő inflációs mutató, mind a maginfláció a tető közelébe érhetett. Szeptemberben még hasonló eredmények jöhetnek, de az év utolsó hónapjaiban lassulás várható. Decemberben 3,5 százalékos lehet a sima infláció – véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján az idén az éves átlagos infláció 3,6 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos lehet.

Máté Péter

A nyugdíjasokat kompenzálni kell

Az teljesen biztos, hogy az infláció 2020-ban magasabb lesz annál a 2,8 százaléknál, amivel a kormány a költségvetést tervezte – és amekkora (inflációkövető) nyugdíjemelést a nyugdíjasok kaptak. Így a nyugdíjasokat novemberben év elejéig visszamenően kompenzáció, a maradék két hónapra pedig emelés fogja megilletni.

A nyugdíjtörvény szerint ha a január–augusztus között mért tényadatokra alapozott várható nyugdíjas infláció (a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés) éves mértéke magasabb lenne, mint az általános fogyasztóiár-növekedés mértéke, akkor a kompenzációt a magasabb mértékű nyugdíjas infláció szerint kell végrehajtani – emlékeztet a Nyugdíjguru.hu. Márpedig ez a helyzet, augusztusban a nyugdíjas infláció 4,3 százalék volt, az egész évet tekintve 3,6-4,7 százalék között mozgott.

Ha 1,5 százalékos visszamenőleges nyugdíjemeléssel kalkulálunk (a megvalósult 2,8 százalékos emelés és az augusztusi 4,3 százalékos nyugdíjas infláció különbsége), akkor a jelenleg 142 ezer forintos átlagnyugdíjra vetítve a pótlólagos nyugdíjemelés mértéke havi 2130 forint. Így novemberben az átlagnyugdíjban részesülő megkapja a január–október hónapokra eső pótlólagos nyugdíjemelést egy összegben, ami 21 300 forint, miközben a novemberi nyugdíja összege a 142 ezer forintról 144 130 forintra emelkedik.