A 2021–2027-es uniós pénzügyi ciklusban kötöttpályás beruházásokra várhatóan rendelkezésre álló források megszerzéséért 20 vasúti fejlesztés támogatásáról született döntés – közölte kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 32 milliárd forintot biztosít a kormány a fejlesztések előkészítéséhez.

A pénzből megkezdődhet a Nyugati pályaudvar vágányhálózata és bevezető szakaszai rekonstrukciójának, a lajosmizsei és váci vonalak elővárosi célú fejlesztésének előkészítése – sorolták. A Kis-Gellért-hegyi alagút átépítése után a jövőben a Déli pályaudvarról emeletes motorvonatok közlekedhetnek majd Székesfehérvár és Tatabánya–Győr, a nyári főszezonban pedig a Balaton felé is.

Elkészülhetnek továbbá a Hatvan–Füzesabony vonal és a kapcsolódó ráhordó vonalak fejlesztésének, a Békéscsaba–Lőkösháza és a Debrecen–Nyíregyháza szakaszok korszerűsítésének tervei. A közlemény alapján ebből az összegből jutna a Szeged–Makó vegyesforgalmú Tisza-híd megépítésére is.

A többi között megtörténhet a Szombathely–Kőszeg és a Zalaszentiván–Nagykanizsa vasútvonal villamosításának előkészítése is. Az úgynevezett Nyugat-magyarországi Masterplan az országrészt összefüggő egységként kezelve vizsgálhatja például a Győr–Pápa–Celldömölk, a Székesfehérvár–Pusztaszabolcs és a Komárom–Székesfehérvár vonalak villamosításának, a Pusztaszabolcs–Gyékényes, a Pusztaszabolcs–Pécs–Eszék és a Székesfehérvár–Nagykanizsa–Gyékényes viszonylatok egyes szakaszai fejlesztésének lehetőségét.

Az egyes beruházások megkezdését legalább egy–hároméves előkészítési folyamat előzi meg – tették hozzá. A 32 milliárdból az állami beruházók – a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt., a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a GYSEV és a MÁV – még csak arról gondoskodnak majd, hogy Magyarország megfelelő számú, részletesen kidolgozott projekttel rendelkezzen az uniós támogatások mielőbbi lekötéséhez.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta:

az előzetesen becsült nagyságrendek alapján Magyarország számára összesen akár 2000 milliárd forint is rendelkezésre állhat vasúti beruházásokra. Az újonnan támogatott előkészítési projektek e hatalmas keretösszeg közel felét kitevő forrásigényű kivitelezési munkák megkezdését alapozhatják meg lehetőség szerint már 2022 elejére.

Arra is kitért, hogy a 2014–2020-as pénzügyi ciklus Integrált közlekedésfejlesztési operatív programjában a kifizetések idén nyáron már túlnőtték az eredeti, 1300 milliárd forintos keretösszeget.