Megbírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) az ellenzéki vezetésű józsefvárosi önkormányzatot, mert szabálytalannak találták a május 26-án új szolgáltatóval megkötött közétkeztetési szerződést. Az önkormányzat nemcsak vaskos bírságot kapott a közbeszerzési szabályok többszöri megsértéséért, de a KD semmissé is nyilvánította a megkötött szerződést. Pedig utóbbi elkerülhető lett volna, ha a KD úgy ítéli meg: kiemelkedően fontos közérdek, hogy az önkormányzatnak legyen élő közétkeztetési szerződése.

Az önkormányzat az eljárásban ezt szerette volna elérni, röviden összefoglalva azzal érveltek, hogy a kerületben sok a szegény ember, illetve olyanok, akik koruk, betegségük stb. miatt nem képesek maguk vagy eltartottjuk számára biztosítani a legalább napi egy meleg étkezést. Az önkormányzat szerint naponta körülbelül 2600 adag ételt kell biztosítaniuk, és erre nem képesek, ha a szerződést semmissé nyilvánítja a KD. Azt a testület elismerte, hogy az eredeti helyzet (amelyben egy előző cég látta el a közétkeztetést) nem helyreállítható.

Az önkormányzat még az alaptörvényre is hivatkozott, amely szerint:

• Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.
• Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

Közérdekű, de nem kiemelkedően

A KD azonban nem fogadta el az érvelést, mert bár a „beszerzés közérdekű jellege megkérdőjelezhetetlen”, a szerződés semmisségének megállapításától viszont csak akkor tekinthet el, ha kiemelkedően közérdekű. De „olyan tények, körülmények, amelyekből a szerződés kiemelkedő közérdekű jellegére lehetne következtetni, nem kerültek bemutatásra”.

Ezen a ponton párhuzamos példaként fel lehet idézni, hogy 2019 szeptemberében a Közbeszerzési Döntőbizottság folyamatban lévő eljárás ellenére engedélyezte, hogy az állami sportbeszerző cég (a BMSK Zrt.) 730 millióért leszerződjön kétezer, a focilabdától a többfunkciós edzőállomásokig mindent tartalmazó sportszercsomag megvásárlására az ovis labdaprogramhoz. A KD által (akkor és abban az ügyben) elfogadott indok: kiemelkedően fontos közérdek.

A BMSK akkor és ott zanzásítva azzal érvelt, hogy a szerződést azonnal meg kell kötnie, hogy a csomagokat még a nevelési év kezdetén le tudják szállítani, különösen, hogy a kormány a 2019-es évre biztosított forrást a beszerzésre, nem pedig későbbre. A BMSK felhozta, hogy a sport egészséges, és idézte az alaptörvényt, amely szerint:

• Mindenkinek joga van a testi-lelki egészséghez.

A két ügy között persze nagyon sok különbség van (ezekre még visszatérünk), az alaphelyzet azonban mégis csak az, hogy a KD egyszer elfogadta, hogy az alaptörvényből levezethető kiemelt közérdek az ovisok labdához juttatása, máskor elutasította, hogy az alaptörvényből levezethető kiemelt közérdek pár ezer rászorult étkeztetése.

Mitől emelkedik ki egy közérdek?

Ne feltételezzük, hogy a KD politikai alapon hozott eltérő elvi alapúnak tűnő döntéseket, és befolyásolta volna őt a mérlegelésében az, hogy az egyik esetben egy állami cég kormányzati programjáról van szó, míg a másikban egy ellenzéki önkormányzat szerződéséről. Az alapprobléma az, hogy a közbeszerzési törvény (Kbt), illetve a magyar jog általában véve nem határozza meg pontosan, mégis mi számít kiemelkedő közérdeknek.

Ami a Kbt-t illeti, a soron kívüli szerződéskötés engedélyezését (ez történt az ovis labdaprogram beszerzésénél) taglaló rész szerint akkor lehet szó kiemelkedő közérdekről, ha a szerződés megkötésének előnyei „meghaladják a hátrányokat”. A sportcsomag-beszerzés miatt eljárás volt folyamatban, aminek akár bírságolás, pereskedés lehetett volna a vége, ha a közbeszerzésen vesztes cég nem engedi el inkább az egészet.

A szerződések semmisségének megállapítására vonatkozó rész csak annyit köt ki, hogy a gazdasági (pénzügyi) érdek nem tekinthető kiemelkedő közérdeknek, a további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha az érvénytelenség „aránytalan” következményekkel jár.

Ennyi megkötéssel a KD nyugodtan elfogadhatta volna a kiemelkedő közérdekre való hivatkozást az önkormányzat részéről, bár mivel eléggé rugalmas gumiparagrafusról van szó, racionálisan elfogadható az elutasítása is. Azért persze

felmerül a kérdés, hogy mégis mi kiemelkedő közérdek, ha a közétkeztetés fenntartása nem az?

Igaz, csak egy kerületről és néhány ezer emberről van szó, nem országos jelentőségű az ügy – mint például a Budapest–Belgrád vasútvonal, amely a kormány és az országgyűlés fideszes többsége szerint tokkal-vonóval kiemelkedően fontos közérdek.

Az „önkormányzat” régóta tudhatta, ha gond volt

A józsefvárosi önkormányzat pozícióját az eljárásban nyilván nem segítette, hogy (legalábbis a KD szerint) a közbeszerzés lebonyolítása során majdhogynem minden elkövethető hibát és szabálytalanságot elkövettek.

Az önkormányzat, illetve a veszélyhelyzet miatt Pikó András polgármester saját hatáskörben arra a megállapításra jutott, hogy a meglévő közétkeztetési szerződés semmis. A kerület eredetileg a Pensio Kft.-vel szerződött, de az 2019-ben a teljes üzletágát átadta a Klassz Menza Kft.-nek. Utóbbi a veszélyhelyzet elején 8 százalékos áremelést akart végrehajtani, ezért kezdett az önkormányzat foglalkozni a szerződéssel. Az önkormányzat úgy látta, az üzletág-áthelyezés szabálytalanul történt, így a szerződéses szolgáltatás azóta nem jogszerű. Május 26-tól nem is vették igénybe a Klassz Menza szolgáltatását, hanem a hónap végéig az önkormányzat házon belül, a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék saját főzőkonyháiban főzetett, június 2-től pedig Pikó András átmeneti időre, egy új közbeszerzési eljárás lefolytatásáig az Eurest Kft.-t bízta meg a feladat ellátásával, papíron rendkívüli sürgősséggel, tárgyalásos közbeszerzés keretében.

A Közbeszerzési Döntőbizottság hat pontban vizsgálta, hogy szabályosan bonyolították-e Pikóék ezt a beszerzést, és mind a hat pontban elmarasztaló döntést hozott. Kezdve azzal, hogy az önkormányzat nem is bonyolíthatott volna le tárgyalásos eljárást: a meglévő közétkeztetési szerződését az abban foglalt feltételek és határidők betartásával felmondhatta volna, közben lett volna ideje rendes, nyílt közbeszerzést lefolytatni – Pikóék szerint ugyebár nem volt érvényes szerződésük.

A KD azt egyébként nem vitatta, hogy a meglévő szerződéssel gondok lehettek, azonban azt hangsúlyozta, hogy ha voltak is, arról az önkormányzat 2019 augusztusa óta tudott, így semmi nem indokolta, hogy épp akkor szakított a céggel, amikor, méghozzá tragikus hirtelenséggel.

Ismert volt számára, hogy az eredeti szerződés hatálya feltételezhetően jogszerűtlenül került meghosszabbításra (meghosszabbodásra), tudott az általa jogellenesnek vélt szerződéses jogutódlásról, tudhatott az általa említett minőségi problémákról

– írják az indoklásban.

A KD ezen túl több eljárási szabálytalanságot is megállapított. Az önkormányzat a döntés nyilvánosságra hozatala után is fenntartotta álláspontját, miszerint eljárása jogszerű volt, és közölte, hogy keresi a döntőbizottság határozatával szembeni jogorvoslat lehetőségét. Utóbbi egy polgári peres eljárást jelenthet, mivel a KD döntései ellen fellebbezni nem lehet, azokat csak bíróságon lehet megtámadni.

A múlttal együtt élni

A nagy kérdés természetesen, hogy Pikóék hogyan és miért futottak bele ekkora pofonba. A magyarázat egyik felét a KD-döntés indoklásában található dátumok és szereplők jelentik: az önkormányzat 2019 közepe óta tudott a problémákról, így hirtelen lépései 2020 májusában indokolatlanok voltak. Igen ám, de Pikó András polgármester és az új közgyűlés csak októberben ültek be a kerület vezetésébe, az ügyek átvétele, a meglévő szerződések áttekintése nyilván nem megy percek alatt.

Ha úgy tetszik, ez az önkormányzat politikailag nem az az önkormányzat, mint amelyik a szerződést kötötte, és elnézte a visszásságokat. Jogi értelemben persze a józsefvárosi önkormányzat a józsefvárosi önkormányzat, akárhogy is hívják a polgármestert, és akárkik ülnek a közgyűlésben. Az előző vezetés után természetesen maradnak olyan (akár jogsértőnek, semmisnek, hátrányosnak) tekintett ügyek, amelyeket az új vezetés le akar zárni vagy meg akar változtatni.

De ezt nem lehet Hűbele Balázs módjára csinálni, az országban működnek független, ellenőrző intézmények. Ezek nem mehetnek el szó nélkül szabálytalan eljárások mellett csak azért, mert egy új politikai vezetés nagy lendülettel söpri a padláson talált vélt vagy valós szemetet. Arról most ne beszéljünk, hogy a független, ellenőrző szervek állnak vagy állhatnak-e politikai befolyás alatt.

Pikóék minimum elkapkodták, a KD lehetett volna vajszívűbb

Ebben az esetben Pikóék a kerület érdekében villámgyorsan közétkeztetési szolgáltatót váltottak – ez a kerületnek jelen állás szerint 50 millió forintjába kerül, sőt lehet, hogy közétkeztetési szolgáltató nélkül marad, bár a végső kimenetel még függ attól, perre viszik-e a KD döntését. Pikó András szerint nem tehetett mást, mikor észlelte, hogy az önkormányzat élő szerződése törvénysértő, semmis, azonnal lépnie kellett (a KD szerint ez nem igaz). De még ha Pikónak igaza is van ebben, ez nem magyarázza, miért állapított meg a KD eljárási hibákat, miért marasztalta el az önkormányzatot 6 pontból 6-ban. Kevéssé reális, hogy az eljárásban a KD súlyos hibát súlyos hibára halmozott (ezt egy esetleges perben majd a bíróság eldöntheti), sokkal valószínűbb, hogy az önkormányzat minimum elkapkodta a közbeszerzési eljárást.

Esetleg alapból arra számítva, hogy nem kerül a KD elé a beszerzés (az eljárást a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte hivatalból), és ha mégis, akkor hivatozhatnak arra, hogy kiemelkedő közérdek a már amúgy is folyamatban lévő, és amúgy is csak ideiglenes szerződés érvényben tartása. A KD ezt elvileg megtehette volna, a kiemelkedő közérdek fogalma aligha kezdett volna recsegni, ha beleszuszakolják egy kerület közétkeztetését. Persze a jelek szerint az eljáró közbeszerzési biztosok szerint mégis, és vélhetően az eljárásban megállapított sok szabálysértés sem lágyította a szívüket.