Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.
Közzétette a kormány a Gazdaságvédelmi Alap és a Járvány Elleni Védekezési Alap központi költségvetésben való létrehozásáról szóló rendeletet.
Az átkeresztelés hatalma
Ami a Járvány Elleni Védekezési Alapot illeti, 634 milliárdos (de amúgy nyitott) keretének nagy része úgy áll elő, hogy a kormány az Országvédelmi Alapot (ami a büdzsé legnagyobb tartaléka) egész egyszerűen átkeresztelte Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékára. Érkezik még 47 milliárd nem részletezett költségvetési átcsoportosításokból, illetve ide kerül az önkormányzatoktól elvett gépjárműadó-bevétel, a pártok állami támogatásának fele, illetve a banki és kiskereskedelmi különadóból várt bevétel.
Plusz az a 82 milliárd, ami az egészségügyi szakdolgozók és védőnők már korábban eldöntött béremelésére szolgál. Ez a pénz nem tűnik el az alapban, elmegy a béremelésre – azért érdemes megjegyezni, hogy a kormány ebben az esetben (sem) hozott új intézkedést, nem biztosított új forrást, egész egyszerűen egy létező tételt címkézett át járvánnyal kapcsolatossá (holott nem az).
A kiadási táblázatból kiderül, hogy az egészségügyi dolgozóknak valamikor kora nyáron adandó egyszeri, bruttó 500 ezer forint juttatás 70,6 milliárd forintba fog kerülni összesen. Az is kiderül, hogy az Operatív Törzs április 3-ig összesen 380,5 milliárd forintnyi, járvánnyal kapcsolatos beszerzést és beruházást hagyott jóvá.
Egy kis kopipészt, és kész is a gazdaságvédelem
A rendeletből sajnos kevés újdonság derül ki ahhoz képest, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökség-miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök szóban elárultak. A gazdaságvédelmi keret 1346 ezer milliárd forintot tartalmaz, ebből 923 milliárdot központi intézmények és programok megtakarításai fedeznek – hogy pontosan mely intézményektől és programoktól von el pénzt a kormány, azt nem tudni.
A maradék 423 milliárd, vagyis a teljes Gazdaságvédelmi Alap harmada úgy jön össze, hogy a kormány egész egyszerűen átkopipésztelte az eddig önálló fejezetként létező Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Gazdaságvédelmi Alap alá:
Az egyetlen új alcím a „Munkahely-megtartási program” – az nem derül ki, hogy ez pontosan micsoda és mennyi pénz lesz rá. Az biztos, hogy a fedezetét nem a Foglalkoztatási Alap bevételei jelentik majd, hanem a büdzsé egyéb részeiből átcsoportosított 923 milliárd egy része. Sejthetően az egyelőre részleteiben ismeretlen bértámogatásról van szó.
A Gazdaságvédelmi Alap Foglalkoztatási Alap részében amúgy az eredeti Foglalkoztatási Alap bevételeivel számol a kormány. Ezzel csak az a probléma, hogy az alap bevételeinek nagy részét a munkaerőpiaci járulék és a szakképzési hozzájárulás adják.
A kormány (egyelőre) nem módosított a bevételi előirányzatokon, holott szinte biztosra vehető, hogy azok 2020-ban nem fognak teljesülni. Ugyanis ha nő a munkanélküliség, akkor a költségvetés bérek után beszedett bevételei értelemszerűen csökkennek.
Ami a kiadási oldalt illeti, a kormány azokon a célszámokon se változtatott, holott elég egyértelmű, hogy a válság miatt növekvő munkanélküliség mellett többet kell majd költeni munkanélküli-ellátásokra és közmunkára is. Szerencsére a rendelet tartalmazza, hogy ezek az alcímeken az „előirányzaton felül kiadás teljesíthető”.
Vagyis gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a Gazdaságvédelmi Alap foglalkoztatási részének bevételei nem fognak teljesülni, ugyanakkor a kiadásai magasabbak lesznek a tervezettnél. Ennek megfelelően az alap pénzügyi kerete fehéren-feketén leírt becslésnek tekinthető jelen állás szerint.
A kormány egyértelműen spórol
A két alap létrehozásáról szóló rendelet a számok tekintetében eléggé vázlatos, illetve az abban szereplő számok nagy része nincs kőbe vésve. Például mert felülről nyitott és túlléphető, a másik oldalon meg mert egész egyszerűen nem lesz meg annyi bevétel. Ráadásul a kormány ezeket a számokat, sőt akár a költségvetési alcímeket úgy módosítja a jövőben, ahogy csak akarja – a büdzsé reszelgetése egyébként már a járvány előtt a napi rutin része volt.
Mindezt szem előtt tartva a rendelet megerősíti azt a képet, hogy a kormány a központi költségvetésben lehetőség szerint egy forint pluszpénzt sem akar a járvánnyal és annak gazdasági hatásaival kapcsolatban elkölteni.
Elég karcsú a kormány gazdaságvédelmi alapja
Tízezer milliárdos nagyságrendű lesz a magyar gazdaságmentő akcióterv, de a kormány a központi költségvetésben csak 1345 milliárdot csoportosít át. A pénz nagy részét a jelek szerint a jegybank fogja kipumpálni.
Orbán és Gulyás bejelentései alapján a „történelmi” léptékű gazdaságmentő akcióterv értéke összesen a GDP 18-20 százalékára fog rúgni, ez számszerűen közel 10 ezer milliárd forint lehet. Mivel a kormány a költségvetésben csak átcsoportosításokkal operál, a nagy mentő- és újraindító csomag költségeinek nagy részét a jegybank fogja viselni. Ennek egyik nagy szelete lehet egy több iparkamara által is javasolt beruházási alap létrehozása, amit kötvénykibocsátással tőkésítenének fel több ezermilliárd forint összegben – a kötvényeket legalábbis nagyrészt a jegybank vásárolhatja fel, vagyis a jegybank tenne pénzt az alapba.
Orbán szerint a 2020-as költségvetés éves hiánya nem a GDP 1 százaléka, hanem 2,7 százaléka lesz. Ez meglepően alacsony szám – legalábbis annak tekintetében meglepő, hogy a világ országainak nagy része most nem győzi magát adósságba verni, hogy megmentse a gazdaságát. Ami az Európai Uniót illeti, a tagállamok számára évi 3 százalék hiány megengedett normál helyzetben, de ezt most elengedték, a járvány miatt mindenki akkora hiányt csinál, amekkorát akar.
Az Európai Bizottság egymilliárd eurót biztosít hitelgaranciára
A pénzből kezességet vállalnak a kis- és középvállalkozások hiteleire.
A miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy Magyarország folytatni akarja a fegyelmezett költségvetési politikát. Ehhez érdemes megjegyezni, hogy Magyarország államadóssága régiós összehasonlításban már most magas, mivel a kormány az elmúlt bőséges években elmulasztotta a jelentős csökkentés lehetőségét, inkább a gazdaságot fűtötte. Az uniós tagállamok közel fele évek óta pluszos vagy nullszaldós költségvetést visz, Magyarország mindössze alacsonyan tartotta a hiányt, így a gazdaság lassan-lassan nőtte ki az államadósságot.
Pár év múlva persze akár jól is jöhet, hogy a magyar állam most nem veri magát adósságokba – kérdés, nem kell-e a spórolásért túl nagy árat fizetni 2020-ban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
