Évek óta működteti az Állami Egészségügyi Ellátó Központ az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT), melyhez ebben az évben már a magánszolgáltatóknak is csatlakozniuk kell. Az Adózóna szedte össze, hogy mik a rendszer előnyei és hátrányai.

Akár köz-, akár magánfinanszírozott egészségügyi ellátást veszünk igénybe, az egészségügyi adatainkat továbbítják az EESZT-be. Ezen túlmenően, amennyiben az egészségügyi szolgáltatók egymásnak egészségügyi személyes adatokat továbbítanak, ezt kizárólag az EESZT rendszerén keresztül tehetik meg. A rendszer előnye, hogy a páciens kórelőzménye, egészségügyi kezelésének adatai mind a beteg, mind pedig az egészségügyi szolgáltató által ellenőrizhetőek, követhetőek. A háziorvos például láthatja, hogy a beteg a legutóbbi gyógyszerét nem váltotta ki. Ezt a tényt a gyógyszerész is látja, így erre mind a háziorvos, mind a gyógyszerész a beteg figyelmét felhívhatják. Amennyiben a beteget szakorvosi kezelésre utalják be, a szakorvos a páciens egészségügyi adatait szintén az EESZT rendszeréből tölti le. A vizsgálat eredménye ugyanitt jelenik meg, így a beutaló háziorvos is itt fog az adatokhoz hozzáférni. Az e-Recept bevezetése óta pedig a vénykiállítás is az EESZT rendszerén keresztül történik.

Az EESZT-be történő adattovábbítás az egészségügyi szolgáltatók számára jogi kötelezettség, ahhoz a beteg hozzájárulása nem szükséges. A kötelezettség – tekintet nélkül az állampolgárságra – valamennyi páciensre kiterjed.

Habár az adattovábbításról nem dönthetünk, arról azonban igen, hogy az egészségügyi adatainkhoz ki férhet hozzá. A Lakossági Ügyfélportálon keresztül ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a háziorvos, a kezelőorvos, illetve a gyógyszerész hozzáférési lehetőségét letiltsuk.

Az adatbázishoz hozzáférni kizárólag az Európai Unió területéről lehetséges, csak itt fogjuk tudni ellenőrizni az egészségügyi adatainkat.

További problémát jelent, hogy a Magyarországon kezelt nem magyar állampolgárok egészségügyi adatai is bekerülnek az EESZT rendszerébe. Ezen – akár európai uniós – állampolgárok ugyanakkor a Lakossági Portálra nem tudnak bejelentkezni, a velük összefüggésben kezelt egészségügyi adatokat, valamint azok útját ellenőrizni nem tudják. Tisztázatlan, hogy milyen jogszerű célt szolgál az ő esetükben az egészségügyi adat kezelése.

A személyes adatok védelméről szóló 2016/679. számú rendelet (GDPR) a személyes adatok kezelésének szigorú szabályait állítja fel. Személyes adat például kizárólag célhoz kötötten kezelhető, illetve ügyelni szükséges a korlátozott tárolhatóság, illetve az adatminimalizálás követelményeire is. Kérdéses, hogy az egészségügyi adatok központi adatbázisban akár évtizedekig történő tárolása mennyiben felel meg ezen elveknek.

Az általános forgalmi adó és más adószabályok gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújt a HVG Adó 2020 adószakértők közreműködésével készített különszáma.

A HVG Adó 2020 kiadványát ide kattintva is megrendelheti.