Miközben a lakosság kezében levő állampapír-állomány nő, addig nem csökken a készpénzben tarott megtakarításuk.
A múlt évben 2268 milliárd forinttal, ezen belül decemberben 283 milliárd forinttal nőtt a háztartások portfóliójában lévő állampapír-állomány, miközben a forgalomban lévő teljes állomány egy év alatt kisebb mértékben, 1723 milliárd forinttal nőtt, a múlt év utolsó hónapjában pedig 395 milliárd forinttal csökkent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett legfrissebb adataiból.
Az MNB szerint az előző évben a pénzügyi vállalatok 511 milliárd forinttal csökkentették állampapír-portfóliójukat, a nem pénzügyi vállalatok 52 milliárd forinttal. A lakosságon kívül a külföldi befektetők kezén lévő állomány nőtt még 122 milliárd forinttal azzal együtt, hogy decemberben 287 milliárd forinttal leépítették a portfóliójukat.
A jegybank szerint egyértelműen a Magyar Állampapír Plusz adott lökést a lakossági állampapír-befektetéseknek, ami abból is látszik, hogy júniusban 678 milliárd forint, júliusban 362 milliárd forint állampapírt jegyeztek le a háztartások.
Míg az előző év decemberben az összes állampapír 20,2 százaléka volt a háztartások birtokában, tavaly év végére 26,5 százalékosra nőtt a részesedésük.
Mindazonáltal úgy tűnik az adatokból, hogy nem vált be az állam terve a szuperállampapírral a készpénz visszaszorítására, nem az eddigi párnacihában tartott pénzt fektették be, hanem inkább átkonvertálták az eddigi megtakarításaikat, mivel az új állampapír hozama jelenleg a legjobb a piacon.
A Magyar Állampapír Plusz bevezetésével azt próbálták elérni, hogy visszaszorítsák a készpénzkezelés, -gyártás, illetve -szállítás miatt keletkező költségieket; a „párnacihában” lévő pénz felszabadításával pedig a gazdaságot kívánták felpörgetni.
Az eredmény azonban egyelőre nem látszik, mert az MNB legfrissebb, januári adatai szerint minden eddigit felülmúló összegen, 6627 milliárd forinton ültek a magyarok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.