Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ugyan az úszószövetség már 2016-ban elnyerte a 2020-as vizes Eb rendezését, csak az utolsó pillanatban írtak ki közbeszerzést a szervezési feladatokra, mert meg kellett várni a kormányzati támogatásról szóló okiratot. A legesélyesebb befutó az állami Antenna Hungária távközlési cég, amely már a vb szervezésében is részt vett. A szövetségnek van B-terve, ha a közbeszerzés eredménytelen lenne.
A Magyar Úszószövetség (MÚSZ) gyorsított eljárásban írt ki nyílt beszerzést a 2020-as budapesti úszó-Eb szervezési feladataira – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A gyorsított eljárás enyhén szólva indokolt, a bajnokság ugyanis májusban lesz. Az eljárást megindító hirdetményt január 31-én adták fel, az ajánlatok beadására alig pár nap áll rendelkezésre, a határidő ugyanis február 18-a.
A megkötendő szerződés pedig április 1-étől élne. A majdani nyertesnek sok dolga lesz, a teljesség igénye nélkül:
- Versenyhelyszínek építése a Duna Arénánál, a Lupa-tónál és a Margitszigeten,
- A nyíltvízi versenyek hajóbiztosítása,
- Rendezvények szervezése beleértve a nyitó- és a záróünnepséget,
- Doppingellenőrzések lebonyolítása,
- Informatikai szolgáltatások,
- Marketing a médiamegjelenésektől kezdve az érmek és serlegek elkészítéséig,
- Versenybírók és időmérés biztosítása,
- Hostessek biztosítása (228 fő),
- VIP catering (napi 570 főre),
- Személyszállítás (30 sofőrrel), buszos szállítás.
A kormányzati támogatásra vártak
A kapkodás meglepő, hiszen a rendezésről szóló szerződést 2016 novemberében írta alá Paolo Barelli, az Európai Úszószövetség (LEN) elnöke, Seszták Miklós fejlesztési miniszter, Gyárfás Tamás, a MÚSZ elnöke, valamint Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke. Vagyis három éve kész tény, hogy az Eb-t Magyarországon rendezik, ehhez képest nagyon furcsa a szervezési feladatok tendereztetésének utolsó pillanatra hagyása.
Az időzítést Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke azzal indokolta a hvg.hu-nak, hogy „a közbeszerzési eljárás megindítására azt követően kerülhetett sor, hogy a sportesemény forrását döntő részben biztosító állami források rendelkezésre állásáról szóló támogatói okirat elkészült”. Magyarán a szövetség addig nem tudta kiírni a beszerzést, amíg nem volt papírja róla, hogy a kormány mennyi pénzt ad.
Hogy pontosan mennyi pénzről is van szó, azt Wladár nem árulta el, arra hivatkozva, hogy ez „a benyújtott ajánlatok bontásakor közölhető adat”, mindenesetre a „forrás döntő többségében a központi költségvetésből származik, míg a fennmaradó részt a MÚSZ saját forrásból biztosítja”. A központi költségvetésben nincs nevesítve összeg az Eb-re, egy 2016-os határozat 2 millió euró (674 millió forint) licencdíjat illetve 960 millió forint rendezési díjat irányzott rá elő – plusz a vízilabda-Eb-re 1,5 millió euró (505 millió forint) licencdíjat és 400 millió forint rendezési díjat.
Van B-terv, de az Antenna Hungária az esélyes befutó
A rendkívül feszes határidők miatt benne van a pakliban, hogy nem fog sikerülni szervezőt találni. Ha esetleg nem érkeznek ajánlatok vagy csak túl drága ajánlatok érkeznek, akkor már nem lesz idő újra nekifutni a beszerzésnek. „Természetesen átgondoltuk ennek lehetőségét is” – állítja Wladár Sándor. Azt ugyanakkor nem árulta el, mi a B-terv, mert nem akarják a közbeszerzési eljárás eredményességét a „részletek feltárásával befolyásolni”.
A MÚSZ elég szigorú alkalmassági feltételekkel írta ki a beszerzést, nem adhat be bárki érvényes ajánlatot. Például fel kell mutatni referenciaképp az elmúlt három évben teljesített, legalább 30 ország, legalább 750 akkreditált résztvevő részvételével megrendezett nemzetközi sportesemény lebonyolításához kapcsolódó szerződést. Wladár nem tart attól, hogy ne akadnának jelentkezők, akik tudják teljesíteni a feltételeket. Egyrészt a felhívás az uniós értesítőben is megjelent, szóval akár külföldi cégek is jelentkezhetnek, másrészt Budapest az elmúlt években több, igen jelentős nemzetközi sporteseménynek volt házigazdája.
Ha tippelnünk kellene, akkor komoly esély van rá, hogy a közbeszerzést az Antenna Hungária fogja megnyerni. Az állami távközlési, informatikai vállalat részt vett a 2017-es úszó-vb lebonyolításában (szóval a referenciája megvan), és azóta a rendezvényszervezés területén is aktív. 2019 augusztusában például 30 milliárd forintos rendezvényszervezési keretszerződést nyert el a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivataltól - számolt be a 24.hu.
Más is utal arra, hogy az AH nincs távol a versenytől. A MÚSZ január elején közölte, hogy megtartotta első ülését az Eb szervezőbizottságának stratégiai döntéshozó testülete. Wladár Sándor a testületbe „a kormányzat, a főváros és a szervezésben kiemelt szerepet vállaló intézmények legfontosabb vezetőit” hívta meg. Az ülésen ott volt többek között:
- Szabó Tünde sportért felelős államtitkár,
- Fürjes Balázs Budapest-államtitkár,
- Karácsony Gergely főpolgármester,
- Iglói Nagy István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője,
- Kovács Norbert, a Nemzeti Sportközpontok főigazgatója
- és Sárecz Zsolt, az Antenna Hungária vezérigazgatója.
Magyar Úszó Szövetség - Magyar úszóválogatott
A Magyar Úszó Szövetség által létrehozott Úszó Nemzet Program kapcsá... n tartottak kerekasztal egyeztetést az EMMI Sportért Felelős Államtitkárságán. A program részletesen foglalkozik az optimális tanuszodák tervezésével és a korábban megépült létesítmények funkcionális felülvizsgálatával. Az egyedülálló terv kidolgozása a teljes magyar úszótársadalom tudásával, tapasztalatával, további külső szakemberek bevonásával és a legkiválóbb műszaki tervezőcsapat közös munkájával valósulhatott meg.
A vb-t szervező cég csúfos véget ért
A leglogikusabb jelölt az Európa-bajnokság szervezésére persze a 2017-es világbajnokság főszervezője, a Bp2017 Nonprofit Kft. lenne. A cég azonban már nem működik. A vb lebonyolítására létrehozott projektcég ugyan még évekig húzta a bajnokság vége után kisebb-nagyobb feladatokkal, de 2019 decembere óta végelszámolás alatt áll. És elég csúfos véget ért.
A Bp2017 az évek során tetemes tartozásállományt halmozott föl – többek közt épp az Antenna Hungária felé, amelynek 2019 augusztusában már 2,3 milliárd forinttal lógott. A cégnél a pénzügyi, a humánerőforrás és a projektkoordinációs irodát, valamint a belső ellenőrzést is az a Balogh Sándor irányította gazdasági igazgatóként, aki ellen 2019 végén több elfogatóparancsot is kiadtak – írta meg a G7.
Adódik a felvetés, hogy az Eb szervezésére kiírt közbeszerzés a Bp2017 haláltusája miatt csúszott az utolsó pillanatra. Wladár Sándor mindenesetre azt közölte a hvg.hu-val, hogy nem ez a helyzet.
A vb egyre csak drágult és drágult
A Bp2017 tartozása annak fényében különösen furcsa, hogy a vb-re a tervezettnél jóval magasabb összegeket különített el az állam. Amikor 2015-ben Magyarország beugróként elvállalta a 2017-es vizes vb megrendezését, azt ígérték a szervezők, hogy 24,5 milliárd forintból kihozzák a vb-t. Két hónapot kellett várni, hogy ez az ígéret elbukjon: a legelső kormányhatározat, amely pénzt rendelt a világbajnoksághoz, már 49 milliárd forinttal számolt.
A 49 milliárd forintos határt 2016 decemberében sikerült átlépni, de hol volt itt még a vége? A vb nyitóünnepsége előtti fél évben, 2017 január közepétől július közepéig 26 naptári hétből 12-ben drágult a vb – és ebben a számításban nagyon konzervatívak voltunk, mert azt vettük figyelembe, hogy a kihirdetett közbeszerzésekben az eredetileg becsült értékhez képest volt-e növekedés. A világbajnokság kezdetekor már 103 millió forintnál járt az összeg. Aztán közzétettek még újabb közbeszerzéseket:
- a vb alatt, 2017 júliusában négyszer,
- 2017 augusztusának első hetében négyszer,
- augusztus további részében ötször,
- 2017 szeptemberében hatszor,
- októberben hétszer,
- novemberben négyszer,
- és hosszú szünet után meglepetésszerűen 2018. június 22-én még egy utolsót.
Igaz, a vb befejezése után közzétett 27 közbeszerzés közül csak 22 szólt drágulásról. Az Átlátszó táblázatba is foglalta a lezárt és kihirdetett közbeszerzéseket, ezek alapján összesen nettó 107,9 milliárd forint a végösszeg.
A kiadásokat a vb előtt mi is összesítettük, és arra jutottunk:
- a Duna Aréna 46 milliárd forintba került,
- az összes többi létesítmény 17 milliárdba, ebből a Batthyányi téri ugrótorony több, mint 3 milliárba,
- a közlekedésfejlesztés 9 milliárdba,
- a Margitsziget átépítése 9 milliárdba,
- a szállások biztosítása 6,7 milliárdba,
- a megnyitóünnepség 3,4 milliárdba,
- a többi kommunikációs és médiához kapcsolódó feladat 4,2 milliárdba,
- a rendőrség vásárlásai és a Valtonnal kötött szerződések pedig 2,4 milliárd forintba kerültek.
Akadtak kimondottan furcsa tételek, például az ugrótorony azért drágult meg 100 millió forinttal a vb után, mert a vasbeton talapzatot a 2020-as Eb-ig a helyén kell hagyni, és egy szakértői vélemény arra a nem túl sokakat meglepő eredményre jutott, hogy „az esetleges dunai áradásoknak bizonytalan időpontú a bekövetkezése és változó a lefolyási időtartama”. Az is kiderült, hogy a szervezők túl sok szállodai szobát foglaltak le, és az üresen maradt szálláshelyek után alig akartak fizetni.
A mostani rendezésre mindenesetre egyelőre jóval szerényebb összegeket szánnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
